Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Múzeumi épületek - Fábián Éva–Próder István–Vargáné Nyári Katalin: Műszaki múzeum egy történelmi épületben

Az 1990-es évek közepén - Oltai-tervek alapján - a vár északi falának külső és belső állagmegóvása, és a várudvar felől hozzá kapcsolódó klasszicista épületrész helyreállítása valósult meg, az OMVH szentendrei kivitelezői közreműködésével. 1998-ban a Városi Képviselő Testület javaslatára - a múzeumi rendezvények mellett - a város a Várudvari Nyár programok rendezésével jelentkezett, az e célra ideiglenesen kialakított várudvaron. [14,15] A várpalotai várat 1990. végén a Nemzeti Örökség részévé nyilvánították. Az állam tulajdonából ki nem adható műemlék-ingatlan kezelésében 1996 októberében változás történt. Avar a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésébe került, Várpalota Város Önkormányzata ingyenes használatába, azzal a feltétellel, hogy „a várban jelenleg működő Vegyipari Múzeum működése nem korlátozható". [16,18,19] A vár folyamatos felújítását szolgálták a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Várpalotai Önkormányzat hosszú távú várhasznosítás tárgyában 1997-ben benyújtott pályázatai. A várhasznosítási programok, a régészeti feltárások, a kiviteli tervek elkészítése és jóváhagyása után került sor a beruházási szerződések megkötésére. [16] Az 1999-es tervtanácsi állásfoglalás a vár felhasználásáról és további helyreállításáról hozott döntést. 2000-ben határozat született a vár helyreállításának II. üteméről. Ennek keretében felújították a vár értékes, 14. századi részét. A palotarész helyreállításával hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan építészeti, történeti, képzőművészeti emléke vált mindenki számára megtekinthetővé. A palota több helyén feltárt falfestmények ritka középkori világi faliképeink közé tartoznak. 2003-ban újabb döntés született, amely a Várpalota Város Önkormányzata által alapított Szindbád Közhasznú Társaság kezelésébe adta a várépületet. Közben 2002-ben elkészült a Széchenyi Terv SZF-2002-TU-4 kódszámú pályázata, amelynek tervezett beruházási költsége 200 m Ft volt. Az elnyert pályázat alapján 2004-től 2006 közepéig - kisebb megszakításokkal - elkészült a vár tetőszerkezete, a veszprémi MONOLIT Kft. kivitelezésében. [14, 17] Az 1980-as évek vége a Múzeum életében is fordulatot hozott. A NIM, amely alapítástól biztosította a múzeum működtetését (ezt a jogutód Ipari Minisztérium (IpM) is egy ideig átvállalta) -1989-ben a központi támogatást megvonta. A Múzeum 1989. október 1-jétől a NEVIKI leányvállalata, 1991 elejétől alapítványi múzeum, az 1998. évtől kiemelkedően közhasznú alapítványként működik. [16] A Magyar Vegyészeti Múzeum közel négy évtizede egy vidéki műemlékben, a várpalotai várban működik. Állandó kiállításai több mint 30 évesek, amelyeket - a kezdetektől napjainkig is - fűtés hiányában csak szezonálisan, április 1. - október 30. között tud nyitva tartani. Tematikus kiállításai folytatására, felállítására a hely hiánya mellett az anyagiak sem álltak- állnak rendelkezésére. Ezért állandó kiállításai mellett a kevésbé költségigényes emlékkiállítások, kamara kiállítások rendezésére tudott vállalkozni, amelyek vándoroltatásában számíthatott a vállalatok segítségére. A feltáró munka, a technikatörténeti anyag megőrzése mindvégig folyamatos volt. A begyűjtött emlékanyag, tárgyak, makettek, modellek, dokumentumok, fotók, nyomtatványok, hangfelvételek, filmek, festmények - az átmenetileg már nem beázó, de fűtetlen helyiségekben - penészesednek, rongálódnak, rozsdásodnak, a közeljövőben még remény sincs arra, hogy a körülmények jóra változzanak. A Múzeumnak