Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Múzeumi épületek - Fábián Éva–Próder István–Vargáné Nyári Katalin: Műszaki múzeum egy történelmi épületben

néhány tervjavaslat készült a vár hasznosítására, a szándékos pusztítás - tetőzetének lebontása és széthordása, köveinek lakóházak építésére való felhasználása stb. - megszüntetésére. [2, 3, 3a] A helyreállítási munkát elsősorban az anyagiak hiánya hátráltatta. [4] Az 1950-es évek végén a vár helyreállítása halaszthatatlan feladattá vált, főleg városesztétikai szempontok miatt. Avar műemlék-helyreállítására Várpalota város tervezője, KÁROLYI ANTAL, a LAKÓTERV főépítésze kapott megbízást, KÁROLYI 1958-as kiviteli terve alapján a vár állagbiztosítása, helyreállítása, átépítése 1958-1959-ben indult meg, és kisebb-nagyobb megszakításokkal mintegy 10 éven át folyt. Végeredményben 1968-ra egészében tetőt kapott az épület, s elkészült valamennyi belső födém is. A kivitelezés során előkerült részletek újabb műemléki feltárást és régészeti kutatást tettek szükségessé. [5] A munkálatokba az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) is bekapcsolódott, kutatási szakirányítási, majd kivitelezői minőségben (az OMF székesfehérvári építésvezetősége a szükséges állagvédelmi munkálatokat elvégezte), és anyagi támogatást is nyújtott. 1962 végéig 4 millió Ft-ot használtak fel (az OMF 1,34 milliót adott, a többit a város). [4] 1962-ben a vár tervezett felhasználási programjában lényeges változások történtek - a városi és a megyei szervek állásfoglalásának megfelelően - a ezért szükségessé vált új program kidolgozása. A tanulmányterv 1962. áprilisában elkészült. 1963-ban SZEKÉR GYULA miniszterhelyettes (NIM) azzal a kéréssel fordult a Veszprém Megyei Pártbizottsághoz, hogy az Országos Vegyipari Múzeum a várpalotai várban kerüljön elhelyezésre. Ezzel a döntéssel a várépület hasznosításának kérdése eldőlt. Ez lehetővé tette azt, hogy egy költségráfordítással újjáépüljön az értékes műemlék, ugyanakkor végleges otthont kapjon a Vegyészeti Múzeum, továbbá a Vár- és Helytörténeti kiállítás, a Városi Műszaki Klub, a Városi Könyvtár és egy vendéglátó ipari létesítmény is elhelyezést nyerjen. [6, 8, 21] Az OMF 1965. június 2-án megbízást adott a LAKÓTERV-nek a várpalotai vár kiviteli terveinek elkészítésére. A fenti hasznosítási elképzelések és a hasznosítókkal egyeztetett igények figyelembevételével - a műemléki jelleg megtartása mellett - KÁROLYI ANTAL 1967 januárjában elkészítette a várpalotai vár beruházási tervdokumentációit, melyek szerint az előirányzott kivitelezési összeg 15,5 millió Ft volt. Ez az összeg az 1968. évi árváltozások következtében jelentősen megemelkedett, ugyanakkor a biztosítható hitelkeretet a beruházó 15 millió Ft-ban jelölte meg. Ezért vált szükségessé egy csökkentett beruházási program összeállítása, a funkcionális és műszaki szempontokkal összhangban lévő takarékosság szem előtt tartásával. [7] A Vegyészeti Múzeum várban való berendezésének alapforgatókönyve 1966-ban elkészült, s ezt a Magyar Kémikusok Lapjában ismertetette. Ezt követően 1968-ban a Múzeum már jelentkezett a nagyközönség előtt, amikor Budapesten - elsőként a Technika Házában - bemutatta „A vegyiparkialakulása hazánkban"c. vándorkiállítását. [1, 9] Közben a 130%-os árváltozások miatt a múzeum eredeti koncepciójának - a várpalotai várban való elhelyezésnek - megvalósítása akadályokba ütközött, olyannyira, hogy felmerült átmeneti, ideiglenes elhelyezésének gondolata a megépülő, ún. Kémia Házában. [10]