Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)
Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása
(80.240.1.). Valamennyit az Eötvös Loránd Tudományegyetem B épületében üzemelő, 1897-ben készült, Höcker-gyártmányú stabil, tűzcsöves, széntüzelésű, 50 m 2 fűtőfelületű gőzkazánjához használták. (Magyarország, 1960-70). Kazánvizsgáló berendezések A kazánok mindig veszélyes üzemű berendezések voltak, ezért fontos volt üzemüket állandóan ellenőrzés alatt tartani. A legfontosabb volt ismerni a kazánban uralkodó nyomást, mert ennek túlzott növekedése igen sok kazánrobbanást eredményezett. Sokféle nyomásmérő-változat közül tanulmánytárunkban a ScháfferBudenberg öníró gőzkazán indikátort tudjuk bemutatni (82.100.1.). Óraszerkezettel forgatott (Richards-rendszerű) írószerkezete van. Papírhengerének átmérője 78 mm, járási ideje 24 óra. Manométerének méréstartománya 0-8 atm. (ScháfferBudenberg, Buckau-Magdeburg, Németország, 1900,400x180x120 mm, 15 kg). A kazánműszerezés demonstrációs tábláján több mérőeszköz együttese látható, melyeket a Magyar Nemzeti Múzeum fűtésrendszerének rekonstrukciójakor (1979-ben) leszerelt kazán eredeti műszereinek és szerelvényeinek, valamint kazántábláinak felhasználásával készítettek. Nem működőképes. (80.388.1., 1200x2500x600 mm, 96 kg). Másik fontos mérendő paraméter a kazánban lévő víz mennyisége, melyre különböző vízállásmutatók szolgáltak. Ilyen a 82.186.1. leltári számú vízállásmutató, mely sárgaréz házba rögzített üvegcsőből áll. A cső közvetlen összeköttetésben volt a kazánnal, és a közlekedő edények elve értelmében mutatta a vízállás szintjét. A pontosabb leolvashatóság érdekében a cső külső oldala nem hengeres, hanem optikai nagyítás céljából lekerekített prizmás kialakítású volt, ezért leolvasása könnyű volt. (150x100x45 mm, 1 kg). A vízállásmutató üvegcsövet - a biztonságos csere lehetőségét megadva - mindig a kazánról hidraulikusan leválaszthatóan kellett rögzíteni. Erre szolgált szabványos kazánszerelvényként a kazáncsap üvegcsöves vízállásmutatóhoz (82.184.1., Magyarország, 1940, 260x210x280 mm, 4,45 kg). A kazánban uralkodó nagy nyomáshoz teherbíró üveget kellett használni. Ezt érzékelteti a sajtolt technológiával készült vízállásmutató kazánüvegünk (70.508.1.). Vízzel érintkező felületét a jobb fénytörés elérésére itt is prizmásították. Típusa: Mod. VIII. B. (Klinger-Glass, Ausztria, 1940,150x35x 320 mm, 0,2 kg). A kazánok üzeme során rendszeresen ellenőrzendő a füstgázok összetétele. Ezen belül az el nem égett gázok százalékos mennyiségének és a légfeleslegnek a meghatározására használták a duplex mono gázelemzőt (87.327.1.). A készülék a gázelnyelés elvén alapszik. A szükséges méréseket automatikusan valósítja meg, és az eredményt papírszalagon rögzíti. Pontossága megfelelt ugyan a kazánok üzemeltetéséhez szükséges pontosságnak, de csak bizonyos késleltetéssel adott felvilágosítást a füstgázok C0 2 és CO tartalmáról. (Mechanikai Mérőműszerek Gyára, Magyarország, 1950, 38 kg). Másik lényeges adat a kibocsátott széndioxid mennyisége, melyet - sok egyéb változat mellett - az elektromos széndioxidmérő műszerrelhatároztak meg (87.328.1.). Működése azon alapult, hogy a széndioxid hővezető képessége rosszabb, mint a levegőé. Előnye a „Duplex-Mono" készülékkel szemben az, hogy pillanatnyi értékeket mutat, ül. rögzít, tehát nincs késleltetése. (George Kent, London, 1950, 190x215x560 mm, 18 kg).
