Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Holló Szilvia–Barta Lajos: Csillagászati és földrajzi szemléltető eszközök gyártása Magyarországon a 19/20. sz. fordulóján

HOLLÓ SZILVIA* - BARTH A LAJOS CSILLAGÁSZATI ÉS FÖLDRAJZI SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZÖK GYÁRTÁSA MAGYARORSZÁGON A 19/20. SZ. FORDULÓJÁN A Calderoni-cég és a Magyar Földrajzi Intézet Rt. Előzmények Az 1777-ben bevezetett Ratio Educationis (Oktatási előírás) életbeléptetése óta egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a „reális tárgyak", így a természettu­dományok tanításának, és azon belül a szemléltetésnek. Az 1777-ben, Mária Teré­zia által elrendelt „első" Ratio Educationis a földrajz tanításához a 150§-ban még csak a térkép használatát és ismeretét írta elő a mintagimnáziumok számára, de a második, 1806. évi előírás, pl. az ún. kisgimnáziumok számára is a 239§-ban az éggömb és a földgömb használatát is feladatul tűzte ki [1]. A közép- és felsőfokú oktatás központja a 19. sz. elejétől Pest városa volt, miu­tán 1784-ben II. József Budáról áthelyeztette a nagyszombati alapítású Egyetem székhelyét is. 1792 óta a leendő Magyar Tudományos Akadémia létesítésére is Pest városát tartották alkalmasnak, dinamikus gazdasági fejlődése, központi fek­vése, sokszínű társadalma miatt. Az oktatásban használt szemléltető eszközöket sokáig német és osztrák gyár­tóktól szerezték be a hazai iskolák számára. A magyarországi műhelyek kialakulá­sát hátráltató körülményekről, ill. az első műszerészekről (pl. Páter Kéry B. Ferencről, a Haurant-családról) 1997-ben a XX. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszuson, Liége-ben részletesen beszámoltunk. (Technikatörténeti Szemle, XXV, 2001-2002. évi köt. 41-47. old.) Akkori vizsgálódásunk véget ért az 1848/49. évi szabadságharc előtt megszűnt műhelyek bemutatásával. Azonban az oktatási reformok az 1850/60-as években nélkülözhetetlenné tették a különféle - egyre bő­vebb választékot átfedő - szemléltető eszközök beszerzését. A nemzetközi kap­csolatokkal rendelkező kereskedők hamarosan megérezték, milyen remek lehetőség rejlik e terület ellátásban. Az ilyen szemfüles kereskedők közé tartozott Calderoni is. Stefano Calderoni, a cég alapítója 1794-ben az észak-itáliai Rovertóban szü­letett. A terület akkor osztrák fennhatóság alatt állt, ezért a fiatalember a Napóleon elleni háború idején huszárként a Radetzky-ezredben szolgált, őrmesteri rangban szerelt le. A békeidők beköszöntével nekivágott a nagyvilágnak, hogy szerencsét próbál­jon, így vetődött el a Habsburg-birodalom egyik legélénkebben fejlődő városába, Pestre. Itt először a Valero-fivérek selyemgyárában dolgozott. Azonban alig né­hány hónap elteltével, 1819-ben már úgy döntött, hogy inkább kereskedésre adja a * Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok igazgatósága, 8092 Tata, Pf. 224. ** MCSE Csillagászattörténeti szakcsoport vezetője. H-1023 Budapest, Frankéi L. út 36. Tel. (1 )-326-0074

Next

/
Oldalképek
Tartalom