Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)
Tanulmányok - Bakonyi Eszter: 19. század végi tellurium restaurálása
Festékek megvédést próbái A zodiákus jegyek és a kék alapszín festése vízfestékkel készült. Az alapszín akvarellel, az állatövi jegyek színezése pedig guassal 13 . Mindkettő vízfesték, a guass elfedi a fekete nyomtatás vonalait, az akvarell nem. Ezek oldódási próbáját vízre is elvégeztem hasonlóképpen, mint az acetonos próbánál. Az akvarell esetében nem ment végbe oldódás 14 víz hatására sem. A guass festék azonban megszínezte a vizes szívópapírt, ami azt jelenti, hogy vizes tisztítás esetén meg kell védeni ezeket a felületeket. A földgömb lakkrétegének vizsgálatakor végzett oldódási próba során kiderült, hogy a világtérkép színezése nem oldódik acetonban. Vízre nem vizsgáltam, mert nem kívántam vizes tisztítást végezni rajta. A Földgömb anyagának vizsgálata A gipsz jellegzetes fizikai tulajdonságai alapján feltételeztem, hogy a földgömb váza gipszből készült. Ezt kémiai úton bizonyítottam oly módon, hogy egy kis darab töredéket porrá törtem, majd kémcsőben feloldottam salétromsavban (HN0 3 ). Az összehasonlítás kedvéért ugyanezt elvégeztem egy gipsz (CaS0 4 ) és egy kréta (CaC0 3 ) darabbal is. A kréta darab pezsegve feloldódott. Az oldat először opálos, majd átlátszó lett. A földgömb mintája, ill. a gipszminta pezsgés nélkül feloldódott és átlátszó oldatot adott. A három oldatot ezek után felmelegítettem, és bárium-acetátot (Ba(Ac) 2 ) cseppentettem hozzájuk. A kréta-oldat nem reagált, a gipsz és a vizsgálandó anyagminta oldata azonban fehér lett. Tehát a földgömb anyaga gipsz, nem pedig CaC0 3 . A fémből készült részek vizsgálatai 1. Fém anyagvizsgálat A talp belső felületére, ahol nem volt festék, hanem az alapfém látható, tömény sósavat - HCI - cseppentettem. Ezt szívópapírral felitattam és megszárítottam. Kálium-ferrocianiddal - K 4 [Fe(CN) 6 ] - megcseppentve, a papíron a folt megkékült. Tehát a talp vasból készült. 2. A festék anyagvizsgálata 2.1. A tárgy bronzos festékének vizsgálata: mikroszkóp alatt vizsgáltam a tárgyon levő bronzos festékanyagot. Először azt állapítottam meg, hogy savban, vagy lúgban oldódik-e jobban az anyag. Tárgylemezen a festékből vett mintát 1:1 salétromsavval - HN0 3 - cseppentettem meg. Kis idő elteltével a minta szélein buborékok fejlődtek. Melegítés hatására ez fokozódni kezdett. Jól kivehető volt, amint a védő lakkréteg roncsolódása közben a sav egyre inkább hozzáfér a barna alapozó réteghez, amely réteg a kísérlet végére eltűnt. Egy újabb mintadarabot ammónium-hidroxiddal - NH 4 OH - cseppentettem meg. Ekkor már mind a lakkréteg, mind a barna kötőanyag oldódott, és a benne
