Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Holló Szilvia–Barta Lajos: Csillagászati és földrajzi szemléltető eszközök gyártása Magyarországon a 19/20. sz. fordulóján

számára pedig példaként szolgálhatott, a külföldi értékesítés lehetőségeire vonatkozóan. Az eredményeket annál is inkább nagyra értékelhetjük, mivel a tanszerek gyártásában nem is sikertelen versenytársak is felléptek. Az 1896. évi millenniumi országos kiállításon, és az 1900-as párizsi Világkiállításon több tanszerkészítő műhely is sikerrel szerepelt. Az akkori (1910 körüli) igényekre jellemző, hogy több kisebb-nagyobb műhely is megtalálta számítását. Ezt a helyzetét sajnos a háború után már nem tudta megőrizni. Ennek egyik legfőbb oka az ország területi csökkenése - és ezzel a felvevőpiac beszűkülése -, másrészt Magyarország évekig tartó elszigeteltsége volt. A Földrajzi Intézet hanyatlásához azonban a vállalkozás elüzletesedése is hozzájárult. A Franklin-társulat számára az Intézet csak a vállalkozások egyike volt. Jellemző módon 1940-ben az igazgatótanácsban már csak Cholnoky Jenő és Kéz Andor képviselték a földrajztudományt. A főrészvényes még átmenetileg sem járult hozzá, hogy a fejlesztés érdekében csak befektessen. Ezzel a Magyar Földrajzi Intézet szinte nyomdaüzemmé süllyedt, és átengedte földrajz-oktatási szerepét más vállakózásoknak [11,18,19]. Jegyzetek 1 Hopp Ferenc jó kapcsolatban volt a műszertechnikában otthonos Konkoly Thege Miklóssal (1742-1820). Konkolyt pedig baráti szálak fűzték a Merz-cég tulajdonosához, Siegmund Merzhez, az ógyallai obszervatórium műszereinek optikai alkatrészeit is tőle vásárolta. Ezért valószínűsíthető, hogy tanácsára a Calderoni-cég is innen szerezte be, nagy tételben távcső-optikáit. 2 A 18 cm-es gömbre vonatkozó adatokat Bakonyi Viktória szívességéből közölhetjük. Forrásmunkák 1. Ratio Educationis. Az 1777,-i és 1806.-Í kiadás magyar nyelvű fordítása. Fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta Mészáros István. Budapest, 1981. 2. Honművész, 1841. 341. p; Pesther Tageblatt, 1843. 27. sz. 35. p. 3. Budapesti Szemle, 1881. 316-318. p. 4. Világ, 1842. júl. 9.; Pesti Hírlap, 1842. júl. 10. 5. Balázs D. (Szerk.): Magyar utazók lexikona, Budapest, 1993,160-161. p. (További forrásokkal.). 6. Világ, 1920. febr. 12.; Magyarság, 1924. nov. 1. 7. Bányai Elemér: A Sőtér-ház kútja. In: Zuboly könyve, 254-257. p. Budapest, 1916. 8. Calderoni és Társa - Árjegyzék, Budapest, 1899. (Orsz. Műszaki Könyvtár, C 58059.) Teleszkópok: 331-346. tétel. Meteorológiai műszerek: 524-547. tétel. Földtekék: 1025-1031. tétel.