Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Tóth Endre–Képes Gábor: Kiemelkedő műtárgycsoportok az Országos Műszaki Múzeum matematikatörténeti és számítástechnika-történeti gyűjteményéből

Nemrég készült el Muszka Dániel pavlovi feltételes reflexet modellező műállatának, a szegedi „katicabogárnak" egy működő, az eredetivel megegyező méretű modellje. Az eredeti „katicabogár" 1957-ben készült, s az 1960-as Budapesti Ipari Vásáron vált ismertté a közönség számára, emlékezetes sikerét később a Magyar Televízió „Iskola TV" című műsorában tett látogatása még inkább feledhetetlenné tette. A másolat fontos szerepet tölt be: egyrészt megkíméli a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő eredeti példányt, másrészt korszerű alkatrészekkel készült és bármikor működtethető a gyerekek örömére ez a fény felé haladó, a simogatást és ütögetést is érzékelő, síppal tanítható állatforma logikai gép. Nem feledkezünk el az elemi számolószerkezetekről sem, idén érkezett be a múzeumba a textiliparban dolgozó kiváló gépészmérnök, Komis György (1911-1984) által használt, tíz kisebb tárgyból álló kollekció, túlnyomórészt anyagtechnikai átváltótáblák, átváltó korongok, köztük több magyar gyártmány, sőt fejlesztés. Jánosi Marcell, korunk egyik legjelesebb magyar konstruktőre „sikító találmánynak" nevezi az igazán eredeti, forradalmi modelleket. Azt érti ezen, hogy ha egy készülék bemutatásra kerül, annyira szellemesnek és modernnek kell lennie, hogy a konkurens cégek mérnökei „sikoltsanak" meglepetésükben. Nos, a számítástechnika éppen az ilyen meglepetések tudománya. Reméljük, gyűjteményünk is hozzájárul, hogy ezek a világformáló meglepetések fennmaradjanak az utókor számára is. Az, hogy az egyetlen példányban megmaradt - vagy éppen ellenkezőleg, korábban tömeggyártásban terjesztett típusok ma egy múzeum állományában pihennek, a közgondolkodást formálóan bizonyítja, hogy a számítástechnika eredményei is a nemzeti kulturális örökség részévé váltak. Jegyzetek 1 NAGY Cs.: Egy elfeledett párizsi magyar orvos, Magyar Nemzet, 1981. június 3., 8. p. 2 N. KÓSA J.: Múzeumi tárgy lett a lakótelepi bódé, Népszabadság, 2005. március 7. = http://www.nol.hu/cikk/354303/ 3 vö.: KÉPES G.: A mikroszámítógép kora, In.: Dr. VÁMOS Éva - Dr. VÁMOSNÉ Dr. VIGYÁZÓ Lilly (szerk.): Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, MTESz-OMM, Bp., 2004, 177-183. p. 4 vö. MUSZKA D.: Informatikatörténeti Múzeum létesítése Magyarországon - a szegedi gyűjtemény újabb fejleménye, In.: Dr. VÁMOS Éva - Dr. VÁMOSNÉ Dr. VIGYÁZÓ Lilly (szerk.): Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, MTESz-OMM, Bp., 2004,155-157. p. 5 TÓTH E.: 30 éves a magyar számítógép, OMM, Bp., 1989 6 SAIN M.: Nincs királyi út!, matematikatörténet, Gondolat, Bp., 1986 7 Vö. Pénzügyi Compass 1912-13. II. k. 532. p., továbbá E. MARTIN: Die Rechenmaschine und ihre Entwicklungsgeschichte, 1925, 287. p. 8 ASPRAY, W.: Neumann János és a modern számítástechnika kezdetei, Vince, Bp., 2004 9 1960. évi Tudományos Évkönyv, Budapesti Műszaki Egyetem, Bp., 1961 10 Részletes leírását és történetét lásd: KOVÁCS Gy.: Válogatott kalandozásaim Informatikában, Masszi, Bp., 2002, 119-219. p. 11 BÁRÁNY N.: Finommechanikai kézikönyv, Műszaki, Bp. 1974. 176. p. 12 Kovács Gy. - Tóth E.: Az informatika története, OMM - ÁSzSz, Bp., 1991