Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)
Tanulmányok - Palló Gábor: Intézményesült emlékezet és tudomány: a természettudományi múzeumokról
A természetrajzi kutatási program kimerülése és a tudományos forradalom A Galilei és Newton nevével fémjelzett 17. századi tudományos forradalom a természetkutatás fő céljának nem a morfológiát, a tárgyak külső tulajdonságainak leírását tekintette, hanem részint az arisztoteliánus hagyománynak megfelelően az okok, mechanizmusok, részint a rejtve maradt tulajdonságok feltárását. Éppen azokat, amelyek a tárgyakon maguktól nem látszanak, múzeumi szemlélődéssel nem észlelhetőek. Az ugyancsak Royal Society alapító, 17. században élt Robert Boyle (1627-1691) Francis Bacon természetrajzi programját követte, azt a programot, mely deklaráltan és harcosan elvetette az arisztotelészi érvelésmódot, logikai, filozófiai sémák alkalmazását. Mégis, Boyle az anyagok, köztük ásványok tulajdonságait láthatatlanul apró részecskék, atomok térbeli elrendeződésével magyarázta. Azt a kérdést tette fel, mi okozza az anyagok, ásványok csodálatos változatosságát, nem csupán azt, milyenek, és hogyan lehet lelőhelyük, színűk vagy formájuk szerint csoportosítani őket. Ugyanez a törekvés az élőlények esetén az anatómiától a fiziológia felé fordulásként jelentkezett Georges Cuvier (1769-1832) munkásságában, aki már Jean-Baptiste Lamarck (1744-1829) evolúciós elgondolásaira is támaszkodott. Cuvier a szervek működésének logikáját követte. Úgy gondolta, ha például egy állat húsevő, ebből deduktive következnek az anyagcserét szolgáló szervek, a mozgás és a mozgató rendszer bizonyos jellegzetességei. Ennek megfelelően a különféle fogak, gyomrok, belek összetartozó rendszerét állította ki. Mert Cuvier még tudott a múzeum terminusaiban gondolkodni, míg az alkotórészekből építkező redukcionista utódai egyre kevésbé. 45 A természetrajzi program fokozatos kimerülésével párhuzamosan új tudástípus jött létre: a tudomány. A17. században elindult folyamatot a szakirodalom "tudományos forradalomnak" nevezi. Ámde a tudomány létrejöttét nem a természetrajz radikális belső átalakulása eredményezte. Inkább egy sokkomponensű folyamat, mely magában foglalta a természetfilozófiát (philosophia naturalis), azaz a természetben megfigyelhető oksági láncokkal érvelő elméletet, továbbá a matematika behatolását ebbe az amúgy matematikaidegen filozófiába, a kísérletezés kialakulását, és bizonyos gyakorlati területek (pl. mezőgazdaság, hajózás) tudásanyagának felhalmozódását. Jelentősen befolyásolta a folyamatot a természetfilozófusok, sőt a Boyle-féle experimentális filozófia művelőinek megszerveződése, majd tudóssá alakulása is. 46 Virtuózok, gentlemanek A természetrajz kedvelői között laza kötődésű csoport jött létre, melynek tagjai főként a rendkívüli jelenségek, a kuriózumok, csodák iránt tanúsítottak intenzív érdeklődést. Ők alkották a 'kuriózok' (curiosi) vagy 'virtuózok' (virtuosi) körét; azokét, akik egyre pontosabban írták le a csodálatos jelenségeket és igyekeztek maguk is előállítani őket saját műhelyükben, laboratóriumukban. 47 A virtuózok fölkeresték egymást. Ajánlólevél bemutatása után a házigazdák kollégáknak tekintették őket és megmutatták nekik gyűjteményüket, kertjüket, esetleg kísérleteiket. 48 Robert
