Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)
Tanulmányok - Bencze Géza–Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: Az Országos Műszaki Múzeum és társmúzeumai (Alumíniumipari Múzeum, Kohászati Múzeum, Öntödei Múzeum) szakmai beszámolója – 2004
BENCZE GÉZA* - KÓCZIÁNNÉ SZENTPÉTERI ERZSÉBET* AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI MÚZEUM ÉS TÁRSMÚZEUMAI (ALUMÍNIUMIPARI MÚZEUM, KOHÁSZATI MÚZEUM, ÖNTÖDEI MÚZEUM) SZAKMAI BESZÁMOLÓJA - 2004 Múzeumunkban nincsen annak hagyománya és így nem is volt korábbi gyakorlat, hogy az éves munkáról, a megvalósított tervekről és eredményekről, a sikerekről és az esetleges kudarcokról, a változásokról az intézményvezetés - a kötelezően teljesített minisztériumi beszámoltatást leszámítva - nyilvánosan szólt volna. Ez évtől évkönyvünkben, a Technikatörténeti Szemlében rendre megtesszük ezt, mivel úgy érezzük, hogy tartozunk ezzel mind a szűkebb múzeumi, mind a széles értelemben vett műszaki szakmai közösségnek, fenntartónknak, támogatóinknak, minden irántunk és szakmánk iránt érdeklődőnek. * Az Országos Műszaki Múzeum és fiókintézményei, az Öntödei Múzeum és a Kohászati Múzeum - a tárgyévben átvett Alumíniumipari Múzeummal kiegészülve - 2004. évi tevékenységüket a tárca által jóváhagyott munkaterv alapján kezdték. Az első félév - elsősorban az Országos Műszaki Múzeumban - súlyozottan eseménycentrikus volt, tekintettel a várható főigazgatói pályázatra, míg a második, éppen ennek eredményeként alapvető, esetenként stratégiai - változásokat hozott az intézményi munkában. Az országos múzeumigazgatói értekezleten átfogó képet adtunk a műszaki múzeumok és a vezető OMM helyzetéről, s a következő fejezetekben részletesen jelentjük az OMM és filiáléi eves szinten elért eredményeit és feltárt hiányosságait, azonban szükségesnek látjuk röviden jellemezni a vezetésváltáskor tapasztalt állapotokat. Az Országos Műszaki Múzeumban alig volt olyan munkaterület, amelyen a főigazgatói munkakör átvételét követően az ellenőrzés mindent rendben talált volna, annak ellenére, hogy a döntések korábban az első számú vezetői szintre koncentrálódtak. A legsúlyosabb problémát a felhalmozódott adósság állomány (12 M Forint) jelentette, aminek okait a következőkben találtuk meg: az üzemeltetési költségek (előnytelen közüzemi és egyéb szerződések, általános pazarlás pl. a telefonhasználat terén) ellenőrzésének hiánya, valamint a szakmai programok lebonyolításának tervszerűséget, gazdasági, pénzügyi realitásokat nélkülöző gyakorlata. Ugyanakkor a személyi konzekvenciákkal járó intézkedések (bizonyos esetekben fegyelmi felelősségre vonás) rendre elmaradtak. Ezzel okszerűen összefügg, hogy a hatékony munkavégzésre ösztönzés, a munkafegyelem betartatása komoly ellenállásba ütközött a „szerzett jogok" téves és jogszerűtlen értelmezése, illetve korábbi engedélyezése miatt. * Országos Műszaki Múzeum, 1117 Budapest, Kaposvár utca 13-15.