Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Forrásközlések - Vámos Éva Katalin: Justus von Liebig magyarországi levélkapcsolatai

Justus von Liebig hat jelentősebb magyar kapcsolatára világítottak rá a levelek, melyeket a Justus Liebig Egyetem, Giessen, Liebigiana gyűjte­ményéből, valamint a Bayrische Staatsbibliothek, München, anyagá­ból lehetett megszerezni. 7 A levelek német szövegének átiratát és pontos magyar fordítását cikkem végén füg­gelékben közlöm. Levelezés professzor kollégákkal Than Károly (1834-1908), aki az or­szág első kémiai intézetét létesítette (1868-1872), az új intézet kialakítá­sához szerzett tapasztalatokat Liebig­nél Münchenben. Erről írt levelében tájékoztatja Liebiget, hogy kísérlete­zés céljára feladott számára egy tel­lurmintát. Ezenkívül megköszöni a közben már majdnem teljesen elké­szült új laboratórium építéséhez adott tanácsait és szomorúan emlékezik meg volt professzora, Josef Redtenbacher ha­láláról. Liebig „legszorgalmasabb" magyar levelezőpartnere Wagner László volt (Buda­pest, 1851. május 28. - Gossensass, Tirol, 1888. július 2.). A rövid életű műegye­temi professzor vegyész családból származott. Édesapja, Wagner Dániel (1800­1890) honosította meg hazánkban a törvényszéki kémiai elemzéseket. 8 Az ifjabb Wagner 1858-ban kezdte tanulmányait az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum­ban, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik elődintézményé­ben. 9 Ott ekkor szervezték meg a Mezőgazdaságtan és Erdészeti Enciklopédia tan­széket. 10 1868-ban Wagner László ezen a tanszéken segédtanár lett és 1869-től vezette a tanszéket haláláig. A tanszék annyira a személyéhez kötődött, hogy ha­lála után azt meg is szüntették, a Mezőgazdasági Géptan tanszékbe olvasztották. Wagner László fontosabb műveit a 3. táblázat tartalmazza. Wagner László Liebiggel 1867-ben a párizsi világkiállításon vette fel a kapcso­latot. Liebig maga is szerepet vállalt a világkiállításon, de levelezésükből az nem derül ki, találkoztak-e Párizsban. Kapcsolatfelvételük azzal kezdődött, hogy Wag­ner - Liebig közvetített kérésére - megküldte egy francia közgazdász könyvét Lie­bignek 1867. szeptember 23-án. 2. táblázat Liebig néhány fontos találmánya, ill. felfedezése 6 A szerves elemi analízis javítása készü­lék szerkesztésével A gyökelmélet kidolgozása (Wöhlerrel együtt) Az izoméria felfedezése (Berzelius-szal és Wöhlerrel együtt) A tükrök ezüstfoncsorozásának kidolgo­zása az akkoriban használatos mérgező higanyfoncsorozás helyett Acélnemesítés nikkellel A kloroform és klorálhidrát felfedezése A műtrágyázás ajánlása a mezőgazdasá­gi hozamok növelésére A szuperfoszfát műtrágya kifejlesztése Húsinfúzió kolerabetegek táplálására "Liebig húskivonata" Sütőpor az élesztő helyettesítésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom