Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)
Forrásközlések - Bencze Géza: Beszédes József értekezése a Kapos szabályozásáról
utolsósorban a mérnökök: Török Ferenc somogyi, Eisenhut György baranyai, Schnemann József tolnai, Halász Gáspár veszprémi megyei főmérnök, Brechter Ferenc és Obersteiner Antal az Eszterházy-hercegség földmérői, valamint Beszédes József királyi biztossági igazgató mérnök. A tanácskozás eredményeként megszületett Miklósvári Egyezség alapján összeállt szabályozó társaság minden részletében meghatározta és kötelező jelleggel előírta a Kapós szabályozásának követendő menetét. 12 Itt mutatták be a három részből álló Beszédes-Herman-Obersteiner-féle eredeti térképi felvételt és a szabályozási tervezetet, amely a régi elképzelések felhasználásával - visszanyúlva Böhmig és Kriegerig - egy fő- és a völgytalp két oldalán megásandó mellékcsatornákkal kívánta megoldani a Kapós mocsarainak tökéletes kiszárítását a Simontornya alatti torkolattól a Kaposvár feletti keceli malomgátig. 13 A jelenlévő birtokosok és képviselőik - leszavazva a tervezetet készíttető Eszterházy-hercegséget - azonban idő-, de leginkább költségkímélés végett csak a berek nagyjából középvonalában kiásandó lecsapoló főcsatorna kivitelezésére adtak megbízást a királyi biztosságnak. Anyagilag is hozzájárultak viszont a Sárvíz mellékcsatornájaként készülő Pálfai-csatorna befejezéséhez a kaposi munkálatok mielőbbi megkezdése érdekében. A Kapós szabályozásának munkálatai 1820. december 4-én, a simontornyai malomgát átvágásával kezdődtek el. Másfél évtizednek kellett ahhoz eltelnie, hogy 1835. június 20-án Beszédes József jelenthesse a Kapós mocsarának kiszárítását célzó nagy munka elkészültét. 14 A csatorna felülvizsgálatára Zichy Ferenc Kaposvárra hívta össze az érdekelteket. Az augusztus 10-én Kaposvárott kezdett és 14én Simontornyán befejezett felülvizsgálat során a keceli gáttól a Toponár alatti fészerlaki malomig kocsikon, onnan egészen Pincehelyig ladikokon történt vizsgálódás eredményeként a kiküldöttek elfogadták a szabályozást. Ugyanekkor a királyi biztosság munkáját befejezettnek nyilvánították, s a jelenlévő tolnai és somogyi birtokosok kimondták a Kapóst szabályozó addigi érdekeltség társasággá történt átalakulását, s ott helyben társasági alapszabályzatot is alkottak. 15 Simontornyán olvasta fel Beszédes József a szabályozás teljes menetéről, az elkészült csatorna fenntartásával kapcsolatos feladatokról szóló értekezését, majd egy-egy példányt átadott belőle Tolna, Somogy, valamint Fejér és Baranya megye jelenlévő képviselőinek. A gyűlés nemes közönsége úgy határozott - és azt a gyűlés jegyzőkönyvébe is felvette - , hogy „Beszédes Jósef Fő Igazgató Urnák bé adott jelentése... a Társaság költségén kinyomattasson, hogy igy a végzett munkának menetele, s miben léte köztudományra jutván, az utó világnak útmutatásul szolgáljon." A kézirat egy-egy példányát aztán a szabályozási iratokhoz mellékelték, majd elhelyezték az illető levéltárakban, kinyomtatására - pénzhiány, vagy a múló lelkesedés okán - már nem került sor. 16 Ezt pótoljuk most, Beszédes József halálának 150. évfordulóján.
