Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)
Tanulmányok - Bartha Lajos–Holló Szilvia Andrea: Csillagászati és felmérő műszergyártás Magyarországon a 18. századtól a reformkorig
korban eléggé általános volt. Franz Haurant 1740 körül született Bécsben, de 1798ban már Széchényi Ferenc gr. támogatásával Pesten dolgozott 19 . Budapest első részletes felmérője, Ballá Antal mérnök is Haurant műszereit használta. 1808-ban Haurant több műszert készített a katonai felmérők számára, de sajnos nem tudjuk hogy milyeneket. (Ekkoriban állította össze Lipszky János nevezetes Magyarország-térképét, a budai csillagászok közreműködésével 20 .) Egy évtizeddel később fia (?) Mihály a Magyar Kurírban komplett mérőasztalok árusítását hirdeti teljesen felszerelve 450 Forintért -, feltehetően hasonló eszközöket gyártott az idősebb Haurant is. (Magyar Kurír, 1820. évi 25. sz.) Michael Haurant műhelyének virágzása az 1810-20-as évekre esik, amiről az újság hirdetések és a Budapesti Fővárosi Levéltár iratai is tanúskodnak. Földmérők számára készített (és gyakran javított) műszereket, pl. libellákat és célzó dioptrákat. A vállalt munkák azonban néha évekig elhúzódtak, ami a hivataloknak egyre több gondot okozott. A késlekedések okát nem ismerjük; talán az anyagiak hiánya, vagy a határidők rövidsége okozta. Haurant Mihály Pest aránylag előkelő részén tartott fenn műhelyt, de soha sem saját házában, hanem bérelt helyiségekben lakott és dolgozott. Ez a helyzet akkoriban egy jól kereső mesternél elképzelhetetlen volt 20 . Az 1830-as évekből hiányoznak a családra vonatkozó adatok. A Duna 1838. évi legnagyobb árvize után az újjáépítés, a vízszabályzás megnövelte a felmérő eszközök iránti igényeket. A Haurant-műhely részvételéről azonban nincsen tudomásunk. A rendelkezésre álló adatokból úgy tűnik, hogy a 19. sz. második negyedében kialakultak az országos igényt kielégítő finommechanikai műhelyek csírái. A közgyűjteményekben őrzött néhány eszköz azt bizonyítja, hogy e műhelyek gyártmányai nem maradtak alatta a bécsi vagy dél-németországi gyártmányoknak. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a műszerek többnyire egyedi gyártmányok. A mechanikusoknak sokkal több ideje volt egy-egy eszköz precíz kidolgozására, mint a sorozatokat készítő nagy műhelyeknek. A jelentősebb műszergyártás azonban a tőkehiány és az osztrák, ill. német műhelyek nyomasztó versenye miatt nem bontakozhatott ki. A szabadságharc bukása azután hosszú időre megakasztotta, sőt visszavetette a finommechanikai ipar fejlődését. A magyarországi műszergyártás újjáéledése és fejlődése csak az 1870-es években indulhatott meg. Irodalom 1 Bartha L: Hordozható napórák - Portable Sundials. Bp. 1996. 2 A Nemzeti Galériában rendezett portré kiállítás áttekintése alapján. 3 Veres D. (Szerk.): Emlékezetre hagyott írások. Erdélyi magyar emlékírók. Dácia. Kiad. Kolozsvár, 1983. 229. p. 4 Bartha L: A Reform-kor felmérési műszerei - Hidrológiai Közlöny, 76. 3. 1996.
