Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Forrásközlések - Vámos Éva Katalin: Justus von Liebig magyarországi levélkapcsolatai

A hengereken nyert liszt A köves malomban nyert liszt 0.152 0.131 siker 0.706 0.680 keményítőliszt 0.052 0.048 cukor 0.031 0.027 gumi 0.054 0.098 víz 0.005 0.011 kovasav ­0.003 timsó ­0.0015 mész alkatrészt tartalmaz. Hogy az elemzést milyen lisztfajtákkal, finomakkal vagy kö­zepes fajtákkal végezték, nincs megadva. A mi inkább gyakorlati tapasztalataink, mint kutatásaink eredményeként tudjuk, hogy a hengereken nyert liszt mindenek előtt és minden fokozatában fehérebb, mint a köveken őrölt. Mindig bizonyítottan tartósabb, mégpedig annyira, hogy a leg­utóbbi párizsi kiállításon a zsűri csodálkozására az 1855-ös párizsi kiállításból szár­mazó, igen jó állapotban lévő liszteket tudtunk bemutatni, ami mellesleg szólva, az aranyérmet is jelentette nekünk. Végül a fogyasztók általánosan elismerik, hogy a mi lisztjeink erősebbek és kiadósabbak, mint a köveken őröltek; méghozzá számos pék állítja, hogy minél magasabb és finomabb besorolásúak a mi lisztjeink, annál erősebbek és kiadósabbak; ez olyan megfigyelés, amely minden esetre egy másik tétellel, mely szerint az alacsonyabb minőségű fajták sikerben gazdagabbak, nem igazán hozható összhangba. A víztartalomra vonatkozólag lehetségesnek tartjuk, hogy az jelenleg kissé nagyobb, mint amilyennek a milánói elemzés megadja, még­pedig azért, mert ma a lisztek lehető legnagyobb fehérségének elérésére sokkal fi­nomabb szemcséjűre őriünk, mint régebben. Minél finomabbak azonban az egyes lisztszemcsék, annál mohóbban vesz fel a liszttömeg higroszkópos vizet. Mi azon­ban, mint az összes itteni köves műmalom, csak teljesen szárazan őriünk. Amiben azonban a hengerszékes malomipar lényegesen különbözik a köves malomipartól és ami valószínűleg oka a hengereken őrölt lisztek előnyeinek a köve­ken őröltekkel szemben, az az őrlemény hőmérséklete az őrlési folyamat alatt. Hen­gereink átmérője 5 hüvelyk, és percenként 130-szor fordulnak. Az őrlendő anyagra gyakorolt nyomóhatás ezért pillanatnyi és nem átmeneti: sem a hengerek, sem az őrlendő anyag nem melegszik fel jelentősen. Egész más [a helyzet] a kövek eseté­ben, ahol az őrlendő anyag másodpercekig van kitéve az őrlőfelületek közötti súrló­dásnak. Sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a hengereken és köveken az őrlendő anyagban uralkodó hőmérsékletek különbségét számokban meg tudnók adni. A hatás azonban olyan, hogy még hideg téli időben is a köves malmok helyi­ségei fűtött szobákhoz hasonlítanak, míg a munkásoknak nálunk fázniuk kell. A kö­ves malmok molnárai már régen nagy hiányosságként ismerték fel az anyag őrlés közbeni felmelegedését és, eddig meglehetősen eredménytelenül, mindenféle esz­közt alkalmaztak ennek leküzdésére. Kétségtelenül az anyag alacsonyabb hőmér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom