Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)
Forrásközlések - Vámos Éva Katalin: Justus von Liebig magyarországi levélkapcsolatai
A hengereken nyert liszt A köves malomban nyert liszt 0.152 0.131 siker 0.706 0.680 keményítőliszt 0.052 0.048 cukor 0.031 0.027 gumi 0.054 0.098 víz 0.005 0.011 kovasav 0.003 timsó 0.0015 mész alkatrészt tartalmaz. Hogy az elemzést milyen lisztfajtákkal, finomakkal vagy közepes fajtákkal végezték, nincs megadva. A mi inkább gyakorlati tapasztalataink, mint kutatásaink eredményeként tudjuk, hogy a hengereken nyert liszt mindenek előtt és minden fokozatában fehérebb, mint a köveken őrölt. Mindig bizonyítottan tartósabb, mégpedig annyira, hogy a legutóbbi párizsi kiállításon a zsűri csodálkozására az 1855-ös párizsi kiállításból származó, igen jó állapotban lévő liszteket tudtunk bemutatni, ami mellesleg szólva, az aranyérmet is jelentette nekünk. Végül a fogyasztók általánosan elismerik, hogy a mi lisztjeink erősebbek és kiadósabbak, mint a köveken őröltek; méghozzá számos pék állítja, hogy minél magasabb és finomabb besorolásúak a mi lisztjeink, annál erősebbek és kiadósabbak; ez olyan megfigyelés, amely minden esetre egy másik tétellel, mely szerint az alacsonyabb minőségű fajták sikerben gazdagabbak, nem igazán hozható összhangba. A víztartalomra vonatkozólag lehetségesnek tartjuk, hogy az jelenleg kissé nagyobb, mint amilyennek a milánói elemzés megadja, mégpedig azért, mert ma a lisztek lehető legnagyobb fehérségének elérésére sokkal finomabb szemcséjűre őriünk, mint régebben. Minél finomabbak azonban az egyes lisztszemcsék, annál mohóbban vesz fel a liszttömeg higroszkópos vizet. Mi azonban, mint az összes itteni köves műmalom, csak teljesen szárazan őriünk. Amiben azonban a hengerszékes malomipar lényegesen különbözik a köves malomipartól és ami valószínűleg oka a hengereken őrölt lisztek előnyeinek a köveken őröltekkel szemben, az az őrlemény hőmérséklete az őrlési folyamat alatt. Hengereink átmérője 5 hüvelyk, és percenként 130-szor fordulnak. Az őrlendő anyagra gyakorolt nyomóhatás ezért pillanatnyi és nem átmeneti: sem a hengerek, sem az őrlendő anyag nem melegszik fel jelentősen. Egész más [a helyzet] a kövek esetében, ahol az őrlendő anyag másodpercekig van kitéve az őrlőfelületek közötti súrlódásnak. Sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a hengereken és köveken az őrlendő anyagban uralkodó hőmérsékletek különbségét számokban meg tudnók adni. A hatás azonban olyan, hogy még hideg téli időben is a köves malmok helyiségei fűtött szobákhoz hasonlítanak, míg a munkásoknak nálunk fázniuk kell. A köves malmok molnárai már régen nagy hiányosságként ismerték fel az anyag őrlés közbeni felmelegedését és, eddig meglehetősen eredménytelenül, mindenféle eszközt alkalmaztak ennek leküzdésére. Kétségtelenül az anyag alacsonyabb hőmér-