Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Forrásközlések - Vámos Éva Katalin: Justus von Liebig magyarországi levélkapcsolatai

tek leírást. Úgy gondolta, ha magától Liebigtó'l kér tanácsot, nagyobb biztonsággal tudja előállítani a készítményeket. Egy világhírű magyar levele egy világhírű némethez A leghíresebb magyar, akivel Liebig levelezett, bizonyára Liszt Ferenc (1811 Doborján [Raiding] -1886, Bayreuth) volt. Jól olvasható, lendületes kézírásával köszönte meg a nagy zeneszerző és zongoraművész a nagy tudósnak „Kémiai levelek" című munkája, valamint a Liebig által feltalált ezüstfoncsorozási eljárással készült tükrök megküldését. Levele végén Liszt még tréfás célzást is tesz Weimarban kellemetlenné vált helyzetére.

15 * * * Némileg meglepő, hogy Liebig Magyarországra nem látogatott el, és munkásságát kevéssé vették figyelembe itthon. A Habsburg birodalomhoz ugyanis Liebiget „A kémia helyzete Ausztriában" című igen kritikus írásától kezdve (1838) élénk kapcsolatok kötötték. Bécsben életében háromszor járt.

16 A nehezen kialakuló kapcsolat ellenére végül Liebig tanai magyarul is hozzáférhetővé váltak. Justus von Liebig: „Die Chemie in ihrer Anwendung auf Agricultur und Physiologie" című munkáját Kádár Imre professzor fordíttatta le és adta ki 1996-ban. Előszavában a magyar kiadáshoz így ír: „Másfél évszázad mulasztását szeretnénk pótolni azzal, hogy a magyar olvasók kezébe adjuk Liebig munkáját. Az első kiadás 1840-ben jelent meg és olyan mérvű viharokat kavart tudományos körökben, melyek hatása a mai napig tart. A méltán korszakalkotónak tekintett mű jelentősége és kisugárzása talán csak 'A fajok eredete' vagy 'Az ember származása' c. darwini munkákhoz hasonlítható. A liebigi hagyaték élő tanulmányozása segít eligazodni a ma emberének napjaink globális problémáiban."*

7 Liebig magyarországi kapcsolatait 2003-ban kutatni azért volt fontos, mert ezzel meg tudtuk mutatni a hazai tudományos kutatás szerepét és kapcsolódását egy európai tudományos iskolához és tudományos hálózathoz. A feldolgozott levelek német forrásokból kerültek elő. Magyarországon Liebig által írt leveleket a legvalószínűbb helyen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárában nem találtunk. A kutatást nem adjuk fel. Reméljük, hogy a Technikatörténeti Szemle következő számában erre nézve már eredményekről fogunk tudni beszámolni. Itt szeretné a szerző megköszönni néhai Wilhelm Lewicki úr támogatását munkájához, aki megengedte, hogy ludwigshafeni Liebig olvasókönyvtárában kutasson; Myriam Billamnak, a helyi könyvtárosnak és dr. Eva Maria Felschownak, a giesseni Liebigianum levéltárosának pedig segítségüket.