Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Matsumoto, Eiju: Kutatások a „Mérésügyi Múzeum”-ban

szerekre váltakozó áramú (AC) mérésekhez (DLS). A legtöbb egyenáramú hitelesítő műszert másodlagos etalonként használják a potenciométerek mellett, amelyek elsődleges etalonok. Az 1. ábrán látható hitelesítő műszer a 0.2 JIS osztálynak megfelelő nagy kijelzős mérő. A 2. ábra mutatja a mérő skáláját. A skála hossza 310 mm, amelynek teljes hosszát 100 vagy 150 részre osztották úgy, hogy minden skálaosztást, amely 1%-nak felel meg, tovább osztottak 5 kisebb részre. Ezt részletesen alább ismertetem. Hat koncentrikus, ún. R vonalat rajzolnak. Egy skálaosztás és a legkülső kör metszéspontját a következő osztás és a legbelső kör metszéspontjával egy „rézsútos" vonalszakasz köti össze. Innen az „átlós vonal" elnevezés, és így egy-egy osztás 1/5-e (0.2%) pontosan leolvasható, mivel az átlós vonalnak a koncentrikus körökkel való metszéspontjai a két skálavonal közötti távolságot 5 részre osztják fel. A parallaxis hiba elkerülésére tükröt helyeztek a skálalap hátához és a skálát annál a pontnál olvassák le, amelynél a késpenge alakú mutató és tükörképe egybeesik. 1. ábra. Precíziós hitelesítő műszer 2. ábra. Átlós vonallal finomított skála 1.3. Edward Weston által tervezett mérők Az 1930-as években jelentős számban importáltak Japánba mutatós villamos mérőműszereket, különösen azokat, amelyeket a Siemens és a Hartmann-Braun cég gyártott Németországban és a General Electric (GE) az USA-ban. Ezek között a Weston által gyártottakat az egyetemeken és kutatóintézetekben mint precíziós és hitelesítő (etalon) mérőket ismerték. A Yokogawa Electric cég hitelesítő mérőit is erősen befolyásolták Weston konstrukciói. Mivel az irodalomban kevés cikk foglalkozik a skálákkal, Edward Weston USA-beli tevékenységét követtem nyomon. Mivel Weston volt egyik alapítója a New Jersey Institute of Technologynak (New Jersey Műszaki Egyetem), a