Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Buka Adrienne: Magyarországi kerti napórák

is többször említik őket. Pl. Sherlock Holmes egyik történetében a titkos üzenetet a napóránál rejtik el (The Dancing Men). Manapság is ritka az olyan angol film, amelyből hiányoznának. Magyarországon is szép számmal akadtak kerti napórák, bár legnagyobb részük elpusztult. Régi kertek tervrajza, kertábrázolások alapján rekonstruálhatók a hajdani árnyékvetők. Néhány szerencsés példány múzeumi tárlókba került. A csákvári (Fejér megye) Eszterházy-kastély angol parkját 1797-ben építették. A régi rajzok szerint a műtó partján egy „golyó alakú" napóra állt. Valószínű, hogy ekvatoriális volt. 1993-ban a park helyreállítása során egy másik napóra talpazatát találták meg. Ez egy kombinált napóra volt, amelynek fém számlapjait lefeszegették. Az egri Csillagászati Múzeumban egy „ágyús" napórát őriznek. Korábban a mezőnyárádi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Majtényi-család birtokában volt. A család egyik tagja Bécsben vásárolta, és kertjében felállította. Közel kétszáz éves, de még ma is működőképes. A kis ágyúba némi lőport tettek, amit a délvonal felett álló gyűjtőlencse 12 órakor meggyújtott és elsütött. A „Hasznos Mulatságok" egyik 1824-es száma beszámolt egy napórakészítő mesterről: „Megjegyzést érdemel, hogy a napóráknak Fehér Vármegyében, Seregélyesen Devetseri István Úr, a Reformata Oskola Rectora igen jeles Művésze, különösen nyárban különbféle kemény kövekre, mind kiálló, mind bevésett figurákkal s betűkkel a legjobb ízléssel szokott illy napórákat készíteni. Az ő napóráival már többrendbeli uraságok kertjei ékeskednek, sőt a múlt nyáron Ő Császári Királyi Főhercegsége is, Országunk Nándor Ispánnya méltóztatott elfogadni, felséges megelégedésének kijelentésével, egy tőlekészített és azt Al Tsuton levő szép szép kertjében kitétetni". József nádor alcsuti napórája elveszett. Devetseri István másik munkáját a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban állították ki. Néhány évvel ezelőtt Székesfehérvárott, szőlőtőkék között egy ehhez hasonló napóra töredékét találták. Lehet, hogy ennek az alkotója is Devetseri István volt. A Kiscelli Múzeum őrzi azt a fotográfiát, amely a budapesti Oszvalld-, másnéven a Rózsa-villa kertjét örökítette meg (Budakeszi út 36.). A fénykép 1860 körül készült, és a bal alsó sarkában áll balusztrádtalpazaton egy horizontális napóra. Annyi más napórához hasonlóan, ennek is csupán az emléke maradt meg, további sorsa ismeretlen. Egyik-másik napóra igen meglepő helyen bukkan fel. Egy gyulai órásmester kirakatában láttam meg azt a napórát, amelynek gipszöntvényét egy előadáson is bemutattam. Erdélyből került Gyulára, egy öreg néni ajándékozta oda, cserébe egy megjavított rádióért. Az égtájak jelölése alapján angol gyártmány lehet. Az órásmester restaurálta, árnyékvetőt készített hozzá.