Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Gjurov Viktor: Egy elfelejtett térképész – Kanitz Fülöp Félix, a „Balkán Kolumbusza”

Bulgáriáról szóló, nagy összefoglaló művének első kötetét 1875-ben adta ki: „Donau-Bulgarien und der Balkan. Historisch-geographisch-ethnograpische Reise-Studien aus den Jahren 1860-1875.1. Band, mit 20 lllustrationen im Texte, zehn Tafeln, einem Gebirgsprofil und einer Karte. Leipzig, Hermann Fries. 1875." Nem köztudott, hogy egy magyarországi képes hetilap elsőre közölte Kanitz Félix könyvének egyes részeit magyar fordításban. Ezeket a cikkeket Erődi Béla (1846-1936), a híres nyelvész, földrajzíró közölte háromrészes folytatásban a Vasárnapi Újság 1877. XXIV. évfolyamának 8., 9. és 10. számában. Ezen munkáján felül még három munkája jelent meg ebben az évben Kanitz Félixnek. Ezek a következők voltak: „Die moslimisch-bulgarischen Pomaci und Zigeuner im nördlichen Balkangebiete." (Mitth. Anthrop. Ges. Wien, VI. 1876. 75-79.), „Vilajetstadt Sofia" (Oesterreichische Monatsschrift für d. d. Orient II. 1876. 164-168.) és „Tumuli in Nord- und Süd-Bulgarien" (Mitth. Anthrop. Ges. VI. 1876. 200-204.) Bulgáriai kartográfiai kutatásainak összefoglaló térképét a III. kötetéhez csatolta 1:42 000 méretben. Tudományos értékét Hellwald Friedrich szerint a legjobban úgy határozhatjuk meg, ha azt mondjuk, hogy „ez Bulgáriának első térképe, amellyel egyáltalán rendelkezünk." Kanitz Félix földrajzi kutatásainak óriási értéke az orosz-török háború alatt tűnt ki. Az orosz vezérkar 1:300 000 használták térképet a hadműveletek során. 1877-ben Sándor cár Bulgária felkutatásával az orosz hadseregnek tett szolgálataiért a Szt. Sztaniszlav csillagot adományozta, az 1879-es moszkvai orosz kongresszus alkalmával pedig a Szt. Anna renddel tüntette ki. Térképe megjelent 1877-ben a Petermann's „Geographische Mittheilungen"-ben, ugyanebben az évben Párizsban is, ezenkívül ennek alapján adták ki az osztrák intézet Kiepert térképének 1877-i kiadását. Kanitz Félix nem is sejtette, hogy milyen nagy munka várt rá Bulgáriában. Először akkor döbbent rá, amikor 1862-ben Vidinből elindult a bolgár al-dunai szakaszon és megállapította, hogy ez a terület teljesen ismeretlen. Hiába kereste a térképen feltüntetett helyeket, de nagyon sokat nem talált. Súlyosabb volt a helyzet a terepábrázolásokkal. E tekintetben olyan nagy volt a hiány, hogy Törökország legújabb geológiai térképét is félbe kellett hagynia, mert sem Ami-Boué, sem Barth, sem Viqenel nem utazták be, a korán elhunyt Lejean pedig csak szórványos kartográfiai adatokat közölt. Tehát - írja Kanitz „a Duna és a Pontus között olyan hatalmas, szinte ismeretlen terület volt, amelynek felkutatása az utóbbi években annál is inkább volt számomra érdekes feladat, mert politikai és nemzetgazdasági jelentősége mindinkább növekedett."

7 A Balkán-hegységen 1864-ben kelt át először. 1874. augusztus 4-én fejezte be az Emine-szorosnál a hegység felkutatását. 1829-ben az oroszok