Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Gjurov Viktor: Egy elfelejtett térképész – Kanitz Fülöp Félix, a „Balkán Kolumbusza”

Olaszországi útjáról visszatérve a következő évben ismét nagy feladattal bízta meg az lllustrirte Zeitung, amely sorsdöntő lett Kanitz Félix életében. 1858-ban a Nyugat-Balkán népei a török elnyomás láncait próbálták maguk­ról lerázni és ez felkeltette Európa rokonszenvét. Kanitz Félix beutazta a har­cok színtereit. Járt Boszniában, Hercegovinában, Montenegróban, majd Dal­máciában is. Az utazásairól írt cikkei és rajzai 1858-59-ben jelentek meg a hetilapban, ahol dolgozott „Reiseskizze aus Bosnien und Montenegro" cí­men. Ez a nyugat-balkáni útja nemcsak azért volt fontos, mert innen igen ér­tékes rajzokat közölt, de főleg azért, mert ekkor látta világosan először, hogy milyen hiányosak az európai tudománynak a Balkánra vonatkozó ismeretei. Ekkor döntött úgy Kanitz Félix, hogy megpróbálja felfedezni az Európa szá­mára is ismeretlen területeket. Még ugyanebben az évben bejárja Szerbiát, és a következő évben Bulgáriát, majd folyamatosan visszatért ezekre a te­rületekre. Munkáiról recenziókat a kiváló szlavista Franz (Franjo) Miklosich (1813-1891) írt. Az 1861 márciusában megjelenő első ismertetésében töb­bek közt megjegyezte, hogy Kanitz Félix kutatásai teljesen újszerűek a tudo­mányban, mert az adatokat a terepen, vagyis helyben gyűjtötte össze. Ép­pen ezért Miklosich javasolta, hogy még ugyerjez év nyarán biztosítsanak Kanitz Félix számára 1000 ezüst forint ösztöndíjat Észak-Bulgária és Dél­Szerbia tanulmányozására. A filozófiai-történelmi osztálynak 1864. április 29-én írt levelében Kanitz Félix újfent hangsúlyozta, „hogy akkor szándékozik további tanulmányi utak­ra indulni, miután munkái megjelentek és ezekkel kapcsolatosan bátorítást kap majd jóindulatú recenziók formájában, mert kutatási eredményei jelen­tős új adalékokat ígértek eme kevésbé ismert vidékek földrajzához, történel­méhez". Kanitz Félix nem egy ízben hangsúlyozta leveleiben, amelyet a szlaviszti­kai osztálynak írt, „hogy meg kívánja látogatni még egy pár alkalommal az általa már beutazott helyeket, mert ily módon tanulmányaiban nagyobb pon­tosságot és hitelességet tud elérni". Gyakorlatilag Közép-Európában a Balkán-félsziget megismerése még gyerekcipőben járt, ha abból indulunk ki, hogy Kanitz Félix az 1862-től 1864­ig és 1868 évi utazásairól Alekszinactól Vidinig és Ruszéig azért készített tér­képet, hogy ezekkel tájékoztassa a Bécsi Akadémiát. Hiába voltak Ami Boué 1840-ben kiadott-térképei (La Turquie d'Europe, 1840) és Kiepert (General-Karte der europäischen Türkei. 4 Blätter. Berlin, 1853), ezek a helyszínen nem voltak használhatóak. Felettébb érdekes kérelmet nyújtott be Kanitz Félix a filozófia-történelmi osztálynak 1868. június 8-án. Ebben megemlíti, hogy a támogatásra azért

Next

/
Oldalképek
Tartalom