Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

Könyvismertetés - Vágás István: Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában

Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában. A vízkárelhárítás jogi szabályozásának fejlődése, különös tekintettel a védekezés szervezeti oldalára és gazdasági feltételeire Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény kiadása, Bp., 1997. 181. old., 52 ábra és kép, 3 függelék (Vízügyi Történeti Füzetek 15. sz.) Megjele­nését támogatták: Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság, Pro Aqua Alapítvány A Vízügyi Történeti Füzetek mostani kötetéből a magyarországi vízügyek in­tézése 200 éves történetének sokak, még a szakemberek által is alig ismert „műhelytitkai", valós mozgatói, kérlelhetetlen tényei világlanak ki. Hollandiában az ország létét történelmileg megalapozó vízszabályozások mérnökeit nemzeti hősként tisztelik. Nálunk Vásárhelyi Pál terveit már életé­ben is igaztalan vádakkal illették, külföldi mérnökkel véleményeztették, s ez megismétlődött az 1879. évi a szegedi árvízkatasztrófát követően. Egy évszá­zaddal később a Tisza-tó fejlesztését szovjet szakértőkkel vizsgáltatták felül, ebben az évtizedben pedig a dunai kérdésekben a magyar mérnökökkel szem­ben ismét csak külföldi, ezúttal éppen holland szakértők véleményére voltak döntéshozóink kíváncsiak. A Tiszánál, a Tisza-tónál vagy a Dunánál sok-sok pénz felesleges elköltése után is kiderült, hogy a magyar mérnök munkája volt a jó, de ezt mindig csak a messziről jött, bár viszonyainkat kevéssé ismerő szakembereknek hitték el idehaza - ha egyáltalában el akarták hinni. A magyar vízkárelhárítás történetében a helyi, illetőleg egyéni érdekeltsé­gekönkénles, vagy megszervezett, társulásos összefogása, valamint az ál­lami tehervállalás szerepe egymással futott versenyt. Ritkábban úgy, hogy a kétféle szerepvállalás támogatta egymást, gyakrabban úgy, hogy az össz­hang hiányának mind a közvetlen érdekeltség, mind pedig a teljes nemzet­gazdaság kárát vallotta. Országos árvíz- vagy belvízkatasztrófák ellen még a felkészülés szintjén sem bizonyult elegendőnek az érdekeltségeknek akár az összefogott ereje is. Az állami mindenhatóság viszont elnyomta vagy el­kényelmesítette az indokolt és szükséges helyi tehervállalásokat. A különbö­ző történelmi időszakok szakemberei a gazdasági, politikai, s nem kevésbé a vízjárási viszonyoktól függően újabb és újabb megoldásokat kerestek a víz­ügyek érdekei számára fontos tehervállalások elosztására, de végleges és változhatatlan megoldást a mai napig sem sikerült találnia senkinek. A könyv a történelmi előzmények és a kezdeti vízszabályozások idősza­kától kezdve egészen a vízügyek 1948-ban bekövetkezett államosításáig te­kinti át a hazai árvizek és belvizek elleni védekezések megalapozásának és szervezeteinek történetét. Megállapítja, hogy a Széchenyi István és Vásár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom