Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

Könyvismertetés - Bartha Lajos: Astronomy Before the Telescope. Ed. by Christopher Walker. With a foreword by P. Moore

szig. A munka nem a részletadatok felsorolására, a világmindenségre és a világrendszerekre vonatkozó ismeretek aprólékos bemutatására törekszik. Legfőbb célja az, hogy a régészek és történészek, ¡11. a technikatörténet kutatói, nem utolsó sorban pedig a csillagászat múltja iránt érdeklődők számára összefüggő és jól megérthető képet adjon arról a fejlődésről, amelyet a csillagászat az ókori kultúrcentrumokban a kora középkoron át a modern tudományok kibontakozásának időszakáig megtett. A kötetet rangos szerzők tanulmányaiból állította össze a szerkesztő, Chr. Walker (a British Museum Nyugat-ázsiai Régészeti Osztályának vezetője), maga is a mezopotámiai csillagászat történetének Ismert kutatója. Az egyes fejezetek átfogják az európai késő kőkorszak, a Mediterráneum, India, Kína, Közép- és Dél-Amerika ős- és ókori asztronómiáját, továbbá a Csendesóceán, valamint Fekete-Afrika csillagászati ismereteinek kialakulását. A magyar olvasó számára nem egy fejezet alig, vagy tévesen ismert, Illetve teljesen ismeretlen területeket mutat be. A kötet tartalmáról jó tájékoztatást adnak az egyes tanulmányok címei: A szerzők rövid bemutatása, valamint a köszönetnyilvánítás után (6-8 old.) a Bevezetésben P. Moore, a Brit Csillagászati Társaság korábbi elnöke röviden összefoglalja a csillagászat világtörténetét a kőkorszaktól a XV. századig. Ez a leírás mintegy összefogja a következő részlettanulmányokat (9-14. o.). Ezek a fejezetek a következők: C. Ruggles: Archeocsillagászat Európában (a legkorábbi csillagászati vonatkozású régészeti leletek, a megalitok, halomsírok, a Stonehenge értékelése, 15-27. o.). R. A. Wells: Egyiptom csillagászata (28-41. o.), J. Britton és Chr. Walker: Csillagászat és csillagjóslás Mezopotámiában (42-67. o.), G. J. Toomer: Ptolemáiosz és görög előfutárai (68-91. o.), T. W. Potter: Csillagászat Etruriában és Rómában (92-97. o.), A. Jones: Késői görög és bizánci csillagászat (98-109. o.), J. V. Field: Európai csillagászat az első évezredben: a régészeti adatok (110-122. o.), D. Pingree: Csillagászat Indiában (123-142. o.), D. A. King: Iszlám csillagászat (143-174. o.), O. Pedersen: Európai csillagászat a középkorban (175-186. o.) [a IX. sz. és a korai reneszánsz közti hat évszázad kolostori, iskolai és egyetemi tudományát vázolja fel.] N. M. Swerdlow: Csillagászat a reneszánszban (187-230. o.), G. L'E Turner: A késő középkori és reneszánsz műszerek (231-244. o.), C. Ronan: Csillagászat Kínában, Koreában és Japánban (245-268. o.),