Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)
TANULMÁNYOK - Palló Gábor: Német–magyar kapcsolatok a XX. századi természettudományban
renciacsoportokat. A második világháború után azonban mindez megváltozott. A régi centrum Németország kettéosztásával eltűnt, illetve áthelyeződött Amerikába, és egyidejűleg egy új tudományos világ kezdett kiépülni a Szovjetunióval a centrumban. A magyar periféria elvesztette a tájékozódási pontul szolgáló régi centrumot, és egy újhoz kellett igazodnia. Ez azonban nem az amerikai volt, amely a német természetes örökösének tekinthető, hanem a világpolitikai szükségszerűségből következő szovjet. Ezzel kényszerűen betagolódott a szovjet tudományos világba, és nem tehetett egyebet, vállalnia kellett ennek minden következményét. A német orientáció azonban ekkor sem számolódott fel nyomtalanul. A hagyományok továbbélése sok ponton mutatható ki, ez azonban másik történet, a centrumok áthelyeződésének és az új tudományos világok keletkezésének története. Jegyzetek 1 A német tudománytörténeti szakirodalomban is megjelent a legutóbbi időben egy tanulmány, amely témánk egy kisebb szeletével foglalkozik: néhány magyar tudós magfizikai munkássával. Stefan L. Wolff: Das ungarische Phánomen - ein Fallbeispiel zur Emigrationsforschung. Wissenschaftliches Jahrbuch 1991, Deutsches Museum, 1991. 228-245. 2 Biographisches Handbuch der Emigration nach 1933. Hrsg vom Institute für Zeitgeschichte München und der Research Foundation for Jewish Emigration New York (Ed. Werner Röder/Herbert A. Strauss). 3 Bd in 4 Teilen, München etc. 1980-1983. 3 Témánkhoz valamelyest kapcsolódó kvantitatív vizsgálódást lásd Klaus Fischer: Der quantitative Beitrag der nach 1933 emigrierten Naturwissenschaftler zur deutschsprachigen physikalischen Forschung. Ber. zur Wissenschaftgesch. 11. (1988) 83-104. 4 Erre vonatkozó általános elgondolásaimat máshol már röviden kifejtettem: G. Palló: Somé Conceptual Problems of the Center - Periphery Relationship in the History of Science. Philosophy and Action. 8. (1987) 27-32. 5 J. Ben-David: The Scientist's Role in Society. Prentice-Hall, Inc., Englewood Cliffs, New Jersey, 1971. 6 Fernand Braudel, Civilization and Capitalism: 13th to 18th Century (London: Collins, 1984). Immánuel Wallerstein, The Modern World System: Capltalist Agriculture and the Origins of the European World Economy in the Sixteenth Century (New York: Academic Press, 1974.). 7 A fogalmakat és összefüggéseket máshol részletesebben leírtam: G. Palló: Internationalism in the Soviet World-science: The Hungárián Case in: Elisabeth Crawford et all (eds.) Denationalizing Science. Kluwer Academic Publishers, The Netherlands, 1993. pp. 209-232. 8 A magyarországi tudomány szervezeti kérdéseiről lásd Magyari Zoltán: A magyar tudománypolitika alapvetése. Kir. magy. egyetemi nyomda. Budapest, 1927. - Pach Zs. Pál (szerk): A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825-1975. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. - Sinkovics István (szerk). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Története. Budapest, 1985. 9 Vö. Fehér György: A mezőgazdasági kísérletügy kialakulása Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 10 A fokozatok kölcsönös elfogadására különféle életrajzok tényeiből következtethetünk legkönnyebben. Pl. Hevesy György budapesti habilitációja megfelelt számára a világ bármely más pontján. A XIX. században a magyar tudósok németországi doktorátusát minden további nélkül elfogadták Magyarországon, lásd, mondjuk, Eötvös Loránd példáját. 11 Vö. például Benkő Samu: Bolyai János vallomásai. Bukarest, 1968. 12 Szabadváry Ferenc: Than Károly. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 46. o. 13 A Than-iskola névsorát lásd Szabadváry F., id. mű. 151-165. o.
