Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Mirkovic, Miroslaw: A zágrábi Műszaki Múzeum. Osztályok és gyűjtemények

utóbbi időben kísérleteket tesznek a helyettesítésére más, újabb hajtóanyagokkal, itt. -művekkel (gázturbina, üzemanyagcella és egyebek). Érdekes, hogy az elektromos autókat, amelyeket sokan a jövő járműveinek tekintenek, nem mostanában találták fel. Az első elektromos autó olyan régi, mint az első benzinüzemű gépkocsik. Érdekes említeni, hogy áz ún. „sebességhatár álma" megvalósult, amikor egy elektromos autó először lépte át a 100 km/h sebességet. Ennek az osztálynak a kiállításában több autót mutatunk be benzin- vagy dízelmotorral. A látogatók leginkább az 1926-ból származó Daimler Benz sportkocsi iránt érdeklődnek. A hathengeres kompressziós motor 189 LE teljesítményű/maximális sebessége 170 km/h. A sínhez kötött járművek nagy csoportját alkotják a szárazföldi járműveknek, néhány az osztály kiállításán látható. Tengeri közlekedés A földön közlekedve, az emberek gyakran találkoznak vizekkel. A vízi akadályokat úszással leküzdeni igen nehéz és veszélyes volt. Ezen a területen is megtalálta az emberi lelemény a megfelelő megoldásokat - a fatörzsből kivájt csónaktól és gömbfatutajtól az evezős gályákig és vitorlás hajókig, amelyek vitorlát használtak a szél hasznosítására és a hajó irányítására a tengerek beutazására világszerte. Az i. e. 1000 évre a föníciaiak, a vezető hajósnép már beutazta az egész Földközi-tengert és eljutott Afrika partjaira is. A vikingek híres hosszú hajóikon eljutottak Észak-Amerikába. A történelem folyamán a horvátok is megmutatták hajózó- és hajóéptő képességeiket. Dubrovnikban háromárbocos gályákat építettek, amelyek a XVI. század legnagyobb hajói közé tartoztak és amelyeket tágas teherszállítókként is terveztek. Több vitorlás hajó modellt mutatunk be a Műszaki Múzeumban, amefyek közül néhányat felsorolunk: Kolumbus Santa Maria hajója, egy XVI. századbeli, Dubrovnikban épített gálya és egy különleges típusú teherhajó a XVI. század végéről. A vitorlás hajókkal az emberek beutazták az egész földet. Azonban ezek hajózó ereje főleg a szél irányától és erejétől függ. Ezen túlmenően a vitorlások nem voltak használhatók folyókon. Csak megfelelő gépekkel hajtott hajók voltak képesek a kiszámíthatatlan természeten úrrá lenni. A XVIII. század végére a gőzgépekkel hajtott gőzhajók gyorsan átvették a vitorlások szerepét. A vitorlások ideje lejárt. A vízi közlekedést forradalmasítva a gőzhajók világszerte elterjedtek. Erősebb gépekkel, a korábbi fából készült hajótest helyett vastesttel és oldalsó lapátkerekekkel felszerelve, a gőzhajókat széles körben használták.