Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Matsumoto, Eiju: Kutatások a „Mérésügyi Múzeum”-ban

EIJU MATSUMOTO* KUTATÁSOK A MÉRÉSÜGYI MÚZEUMBAN A Mérésügyi Múzeum gyűjteményében történelmi kutatásokkal foglalkozom. Ebben az előadásban ezek közül két témakörrel foglalkozom: „A precíziós villamosmérő műszerek skálázásának eredete, azaz az átlós vonallal finomított skála és a skála rajzolásának módszere" és „A 'súlyokkal és mértékekkel" kapcsolatos fametszetek, amelyeket a korai Meiji-korszakban használtak az alapfokú iskolai oktatásban." /. A skálaosztás finomítása átlós osztóvonallal, és a skálaosztás módszere 1.1 Az elektromos mérőműszerek kezdetei Amióta 1820-ban Hans Christian Oersted felfedezte a villamos áram mágneses hatását, sok kutató foglalkozott a galvanométerek vizsgálatával és fejlesztésével, amelyek a villamos mérések alapvető eszközei. Hamarosan sor került a forgótekercses galvanométerek gyakorlati alkalmazására a távírásban, különösen a tenger alatti kábelek vevőkészülékeiben. Ez a műszer Thomson-tintával író hullámalak-regisztráló galvanométere volt, amely 1866-ban jelent meg. A közcélú villamos hálózatok létesítésével felmerült az igény megbízható, csak ritkán meghibásodó műszerek iránt, amelyeket bármely villamos szakember közvetlenül le tudott olvasni.

1 Ez idő tájt az Egyesült Államokban Edward Weston (1850-1936) tömeggyártásra alkalmas műszert szerkesztett.

2 Neki tulajdonítják a laboratóriumi hitelesítő (etalon műszer) alapjául szolgáló eszköz megtervezését és az átlós vonallal finomított skála alkalmazását villamos műszereken. 1.2 Precíziós hitelesítő műszerek A hitelesítő műszereket durván két csoportra lehet osztani: forgótekercses műszerekre egyenáramú (DC) mérésekhez (MLS) és elektrodinamikus mű* Yokogawa Electric Corporation, Tokyo