Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Finn, Bernard S.: Technikatörténet a Smithsonian-ban – a korai évek

nöki szerepléseként felavatta a múzeumot 1964. január 22-én; de nem nagyon siettek a munka befejezésével (1996-ban még mindig voltak olyan kiállítási területek, amelyeket soha nem nyitottak még meg a nagyközönség számára). A hangsúlyt inkább a személyzet új muzeológustagjainak kiképzésére helyezték. Ezek száma 1962-ben elérte a 42-t. Engedték, hogy tanuljanak és bővítsék a gyűjteményeket, bátorítva őket kutatási eredményeik közzétételére. A létszám gyors növekedése ideális időben következett be a múzeum tudomány- és technológia oldala számára. Több amerikai egyetemen jelentős számú hallgató szerzett tudománytörténeti diplomát és a technikatörténetet is felvenni készültek az egyetemi tantárgyak közé. Nem minden újonnan felvett került ki ebből a körből, de azok, akik közülük valók voltak, adták meg a hangot. Először, képzésükkel összhangban - mint már említettem -, szűk alapokon és nem összefüggéseiben közelítettek a műszaki történelemhez. Azonban erős szálakkal kötődtek az egyetemhez is, és az 1970-es évekre, amikor egyetemi kollégáik rátértek a társadalmi értelmezésekre, ők is így tettek írásaikban és kiállításaikban. Az 1980-as évekre gyakorlatilag nem lehetett támogatást kapni a múzeumon belül olyan kiállításra, amelyet nem valamely társadalmi téma köré szerveztek. (A társadalmi értelmezés hangsúlyozása, nem meglepő módon, lökést adott a múzeum nem technikai oldalának a személyzetet, a gyűjteményeket és a kiállításokat tekintve.) A Nemzeti Légi és Űrmúzeum (National Air and Space Museum) teljesen más utat járt. A múzeum számára az adományok a hidegháború nacionalizmusának robbanásában jöttek, amelyet az amerikai űrvívmányok tápláltak. A múzeum a nemzet születésének kétszázadik évfordulója évében nyílt meg és nagyon nagy volt az igyekezet, hogy a megnyitás idejére az összes galéria készen álljon. Ennek követkeménye volt egy olyan múzeum, mely tele volt az amerikai légi és űrtechnika haladásának dicsőítésével és nélkülözte a társadalmi értelmezést. Ez nagyon erős precedens maradt, amelyen csak kevés számú kiállítás változtatott az utóbbi években. Az az óhaj, hogy műszaki kiállításokat rendezzenek a társadalmi közegbe ágyazva, jó összhangban van a társadalom azon részeinek nézeteivel, amelyek felül kívánják vizsgálni a történelmi feltételezéseket, különösen azokat, amelyek faji vagy nemi elfogultsággal kapcsolatosak. Ez azonban egyszersmind sérti a konzervatívabb csoportokat, amelyeknek úgy tetszik a történelem, amilyen (vagy legalábbis amilyennek gondolják). Ennek eredményeképpen egy olyan lebegő helyzet állt elő, amelyben nehéz bármit is csinálni anélkül, hogy az hangosan megnyilvánuló reakciót ne váltana ki. Bizonyos mértékig ez jó hír, mert azt sugallja, hogy az emberek valóban törődnek történelmükkel és múzeumaikkal. ,