Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)
TANULMÁNYOK - Palló Gábor: Német–magyar kapcsolatok a XX. századi természettudományban
letve ilyeneket hoznak létre. Az ismeretszerzés csak egyik forrása az olvasás, ám egy bizonyos haladottabb fokon a személyes elem nélkülözhetetlenné válik. Ugyanez érvényes a tudományos karrier befutására. A személyes kapcsolatok lényegesen befolyásolják az egyes tudósok pályafutását. A tudományos teljesítmények értékelését is a centrumban működő tudósok végzik: az ottani kollégák elismerése, az ottani lapokban, tudományos társaságokban aratott siker jelenti a valóságos elismerést, annak megerősítését, hogy a szóban forgó kutatás túlmutat lokális jelentőségén. A kapcsolatok minden síkján aszimmetria mutatkozik. A kognitív síkon általában a centrum adja az alapismereteket és a fogalmi sémát, a periféria főként ennek kidolgozásához, kísérleti alátámasztásához járul hozzá, ám ez a hozzájárulás igen fontos lehet, az egész tudományos rendszer nélkülözhetetlen része. Az intézményi keretet a periférián másolják, itt nem dolgozódnak ki újszerű minták. A személyi kapcsolatokban a centrumban dolgozók játsszák a domináns szerepet. Ők értékelnek, segítenek pozíciókhoz, kutatási lehetőségekhez jutni, de az együttműködésre nekik is nagy szükségük van, ezért alkalmanként a szimmetria magasabb foka valósulhat meg ezen a téren, mint a többi síkon. A német-magyar tudományos kapcsolatok talán a fenti fogalmak segítségével írhatók le legjobban. 3. A kapcsolatok megalapozódása a XIX. században A tudományosság gyökerei Magyarországon is évszázadokra nyúlnak vissza. A gyökerekből azonban a XIX. században, kivált ennek második felében nőtt ki a törzs, amelyből a XX. századi lombozat és virágok sarjadtak. Ez a törzs már alapvetően igényelte a németországi táptalajt. 1. A viszonylag egyszerűbben megragadható institucionális sík azt mutatja, hogy legalábbis a XIX. század második felétől Magyarország teljes mértékben követte a német mintát 8 . A kutatás itt is az egyetemi tanszékekre koncentrálódott, és ezt egészítette ki néhány állami és ipari laboratórium. Előbbi mintájául szolgálhatnak a vegyvizsgáló intézetek, amelyek főként minőségellenőrzési célt szolgáltak és csak másodsorban a kutatást, 9 utóbbi legsikeresebb példája pedig az Egyesült Izzó, melynek kutatólaboratóriuma a magyar kísérleti fizika legkiemelkedőbb műhelyévé vált, de persze már a XX. században. Az egyetemi autonómia helyzete is nagyon hasonló volt a németéhez. A döntések jelentős részét maga az egyetem hozta, de a tanárok az egész közalkalmazotti réteget átfogó hierarchia pontosan kijelölt osztályába tartoztak, ennek megfelelő fizetéssel és címmel. Az állások társadalmi presztízse
