Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Ahlström, Göran: A technika terjesztéséről. Nemzetközi kiállítások szerepe a XIX. században

állításokról. A kiállítások szerepe a technika fejlődésében és elterjedésében fontos tárgya a kulcstényezőt alkotó iparok (szén, közlekedés/szállítás, acél) vizsgálatában, amelyeket kísérleti vázlatunkban bemutattunk és olyan hordozóágazatokban és egyéb szektorokban, amelyek kis alapról gyorsan növekedtek. Vázlatunk Carlota Perez ismertetésén alapszik a második és harmadik hullámról („Gőzenergia és vasút Kondratieff" 1830/40-es évek -1880/90-es évek, ill. „Elektromos és nehézipari technika Kondratieff" 1880/90-es évek -1930/40es évek). Erre a következtetésre jutunk, ha célunk a technikai ismeretek határainak tanulmányozása, bár ebben a tekintetben természetesen például a különféle országok műszaki folyóiratai vagy a közvetlen üzemlátogatások jelentőségét nem szabad lebecsülni a technika elterjedésének semmilyen elemzésében sem. • - A XIX. század közepére a svéd gazdaság az ipari növekedés útjára lépett. Ez magától értetődő következtetés, ha alaposan vizsgáljuk az ország ipari fejlődésének belső dinamikáját. Azt, hogy ez az eset állt fenn, azt Svédország korai részvétele az 1855-ös párizsi és 1862-es londoni világkiállításokon is tanúsítja, míg az 1851 -es Nagy Kiállítás nem adott reprezentatív képet a század közepének ipari Svédországáról. A svéd oktatási rendszer is megfelelt a stabil európai normáknak, különösen a műszaki oldalon, amint nyilvánvaló Svédország részvételéből a tudományosan és technikailag magas szintű kiállításokon 1855ben Párizsban és később. Az, hogy Svédország már az 1840-es évektől kezdve beleillett a hosszú hullámú képbe, azt is mutatja, milyen jól integrálódott a svéd gazdaság a világgazdaságba. A század közepén a méretszerkezet a műszaki iparban nem volt jelentős. Domináns cége a Motala Műszaki Művek volt, de az 1870-es évektől kezdve nagyvállalatok vették át az uralmat mind a termelés, mind az alkalmazottak száma tekintetében. Közeli kapcsolatok - ma hálózatoknak nevezzük őket - léteztek már korán a magángazdaság, a műszaki oktatási intézmények és az állami szektor között. A műszaki hozzáértés szintjét tekintve vitathatatlan, hogy Svédország a vezető ipari államokkal összemérhető volt, és a nagy ipari cégek különösen jól képzett és hozzáértő vezetőséggel rendelkeztek. A vállalatok által kedvezményezett kutató-fejlesztő munkát mérnökeik és technikusaik a korszakhoz képest nagy lendülettel Végezték. A technológusi „munka" korai professzionalizálása Svédországban, majdnem összemérhető volt a német képpel, ill. alig maradt el tőle. Ez úgy tűnik, jelentős mértékben magyarázza az ország viszonylag sikeres fejlődését. - Néhány svéd ipari cég - szám szerint összesen 17 -, valamint egyéni vállalkozók és mérnökök tevékenységének empirikus vizsgálata a fejlődés távlatából, vitathatatlanul bizonyítja a nemzetközi iparkiállítások jelentőségét a technikai fejlődésben. Először is, a kiállítások lehetővé tették az ország számára, hogy bemutassa saját műszaki felfedezéseit, gyártási eljárásait és