Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Buka Adrienne: Magyarországi kerti napórák

A kerti napórák az árnyékvetők talán legeiterjedtebb típusa volt. Hogy aligalig akad egy-két megmaradt példányuk, az összefügg a kastélyparkok pusztulásával. Az 1945 utáni államosítások után gazdátlanná váltak. Szabó Pál az Isten malmai című regényében leírja, hogyan vágták ki a biharugrai kastély fáit. A falu elszenvedte az ostromot és a frontot. Tüzelőért, épületfáért a Földigénylő Bizottság először a park fáit osztotta ki, és csak utána az akácost. Magánkertekben kommersz, tömeggyártmány napórákat állítanak fel. Legtöbbször a tájolásuk és a beállításuk is rossz. Néhány köztéri napóra igyekszik betölteni azt a szerepet, amit a régi kerti napórák. Nevesebb szobrászok sem igen készítettek ilyet. Borsos Miklós műve az a női alak, amelyet a pestlőrinci Központi Előrejelző Intézet kertjében állítottak fel. A szobor két kitárt karja az árnyékvető. Sajnos a beállítása nem pontos. Egy anekdota szerint figyelmeztették erre a művészt, aki kalapácsot ragadott és megpróbálta a hölgy karjait a megfelelő szögbe behajlítani. A jelek szerint mégsem sikerült. Kiácz György 1955-ben készítette el diplomatervét a nagytétényi kastélypark helyreállításáról, újrarendezéséről. A tervben szerepelt egy ekvatoriális napóra, amit Morvay Endre iparművész több változatban is elkészített, mégsem állították fel. Mint anyagát, mint kivitelét tekintve talán legszebb köztéri napóra a nyíregyházi tanárképző főiskola kertjében látható. Hazánkban elég ritka, hogy időegyenlítő táblázatot is helyeznek el a napóra mellé, szétoszlatva azt a közhiedelmet, hogy a nap órái pontatlanok. Irodalom Buka Andrienne: Fejezetek a magyar gnomonika történetéből. TDK-dolgozat - kézirat. Szeged, 1992. Dániel, St. J. H. Chr.: Sundials. Shire Album, 1986. Gombos Zoltán: Régi kertek Pesten és Budán. Bp., 1974. 58-60. p. Havas László: A művészi kert és a gyűjtő. A műgyűjtő 1927. decemberi szám 97-99. p. Horler Miklós: Budapest műemlékei II. Bp., 1962. 542-545. p. Keszthelyi Sándor: Magyar napóra-katalógus. Bp., 1983. Őrsi Károly: Csákvári Eszterházy-kastély kertépítésének története. Műemlékvédelem XXXIII. _ évf., 1989. 4. sz. 293-307. p. Őrsi Károly: Az alcsúti kastélypark építéstörténete (Alcsútdoboz). Műemlékvédelem XXXVI. évf., 1992. 4. szám 208-222. p. Rapaics Raymund: A Pozsonyi kert. Természettudományi Közlöny, 1938. nov. 11. Rapaics Raymund: Magyar kertek. Bp., 1940. Szabó Pál: Isten malmai. Bp., 1982. VI. kiad. Zétényi Endre: Ritka napórák az egri csillagászati múzeumban. Föld és Ég XV. évf. 1988. 1. sz. 10-13. p.