Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Michelberger Pál: Műszaki fejlődés, mérnökképzés, európaiság

európai szemléletnek a megkülönböztető sajátosságairól. Miben különbözik Európa pl. Amerikától, Ausztráliától? A legdöntőbb különbséget az európai sokszínűségben látom. Európa soknyelvű, sok kultúrájú földrész, és ez tükröződik a műszaki fejlődésben is. Az európai iparnak sok, korábban egymástól független kiinduló centruma volt, ezek eltérő iskolákat hoztak létre, és ez a sokszínűség az egységesülő Európában még huzamos ideig megmarad. Ezzel összehasonlítva Amerika egyszínű, egy-egy iparág legtöbbször egy centrumú, de ha több centrumú is (pl. GM és Ford az autóiparban) egységes iskolát képvisel (szemben a VW és Citroen gyökeresen eltérő filozófiájától). A sokszínű Európában nekünk a saját színeinkkel, saját kultúránkkal és saját nyelvünkkel kell részt vennünk. Természetesen a mérnökképzésünk is különbözik más európai országok mérnökképzésétől, mint ahogy az angol, a német és a francia mérnökképzés is gyökeresen különbözik egymástól. Tanulmányoznunk kell ezeket a képzési formákat, a saját rendszerünkbe beilleszthető hasznos és hatékony módszereket át kell vennünk, de nem másolhatjuk egyik rendszert sem, mert teljesen eltérőek a peremfeltételeink. (És közismert, hogy egy parciális differenciálegyenletnek a megoldása a peremfeltételektől függ, még inkább vonatkozik ez az ennél sokkal bonyolultabb oktatási folyamatra.) A magyar mérnökképzés egyenértékű az európai mérnökképzéssel, de természetesen felfogásában, tartalmában különbözik más országok mérnökképzésétől. Néhány különbséget érdemes felsorolni: - jobb a természettudományi és matematikai megalapozás a középiskolákban, - gyengébb a nyelvtanítás a középiskolákban, - viszonylag erős az egyetemi felvételi szelekció hazánkban, - erősebb matematikai és természettudományi alapképzéssel indul a mérnökképzés, - a magyar mérnökképzés kevésbé algoritmizált, mint pl. az angol képzés, - viszonylag több önálló gondolkodást követelünk meg a hallgatótól, - az oktatók-hallgatók kapcsolata közvetlenebb, mivel eddig egy oktatóra csak 6-8 hallgató jutott (ez utóbbi várhatóan a Pénzügyminisztérium instrukciója alapján hamarosan 10-20-ra fog változni). Ehhez meg kell jegyezni, hogy az igazán elit képzéssel foglalkozó amerikai MIT-en egy oktatóra 2-4 hallgató (itt. doktorandus jut), - a magyar mérnökképzésben sajnálatosan igen csekély számban cserélődnek az egyetemi oktatók és az iparban praktizáló mérnökök, ezt azonban ellensúlyozták korábban az ipari megbízásból végzett kutatások ésMejlesztések, melyekben a tanszemélyzet 80-90%-a részt vett.