Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Szabadváry Ferenc: Műszaki felsőoktatás és technikai fejlődés

így tehát ebben az 1996-os esztendőben, amelyet nevezhetnénk akár a magyarországi kerek évfordulók évének, műegyetemünk két évfordulóról is megemlékezhet, november 1-jén lesz 150 éves a József Ipartanoda, július 10-én pedig 125 éve a József Műegyetem alapításának. Az új műegyetemi törvény alapján az intézmény élén az egyetem tanácsa által választott rektor állt. Első rektornak az addigi igazgatót, Sztoczek Józsefet választották. Elvileg öt szakosztály alakult. A szakosztály a fakultás vagyis a karnak felelt meg. Nyilván nem akartuk a fakultás kifejezéssel az egyetem érzékenységét bántani, amelyik úgyis kedvetlenül vette tudomásul, hogy egy második egyetem is lesz az országban, sőt csakhamar egy harmadik is, hiszen 1872-ben kezdte meg működését a kolozsvári egyetem. A szakosztályok a mérnöki, a gépészmérnöki, az építészi, a vegyészi és az egyetemes volt. Ezek közül az építészi és a vegyészi csak 1876-ban kezdték meg működésüket, 1907-ben vegyész- és építészmérnökire változott nevük. Az osztályok élén dékán állt. Az egyetemes osztályban kezdte meg minden kar hallgatója tanulmányait, ahol természettudományi alaptárgyakat hallgattak. A tanulmányi időre, a szigorlati rendre nem térek ki, az idő folyamán gyakran változtatták ezeket. A Műegyetem kezdetben abban is követte a klasszikus egyetemi rendszert, hogy a tantárgyakat és azok sorrendjeit a hallgató maga választhatta. Ezen azonban hamarosan változtattak, mivel a műszaki tantárgyak egymásra épülnek. így kötelező tanterveket írtak elő. Egyetemi jogainkból azonban hiányzott a doktori cím adományozásának joga. 1901-ben Ferenc József megadta ezt a jogot is. Az első doktori címet Zielinski Szilárd mérnök, magántanár, később az út és vasútépítéstan tanára nyerte el 1902-ben. Az egyetemmé alakítást az intézmény még a királyi várban érte meg, és ott újabb épületeket is béreltek közben. Az épületegyüttes igazán nem volt egyetemhez méltó. Az új törvény már tartalmazta, hogy megfelelő épületet kell Pesten építeni. A Múzeum körúton sikerült egy telket biztosítani. Amíg azonban eljutottak a felavatásig, egy máig álló bérházat béreltek a Lónyai utca és Gönczi utca sarkán. 1882-ben kezdődhetett meg a tanítás a Múzeum körúti és Puskin utcai elegáns, Steindl Imre által tervezett neoreneszánsz épületekben, melyek azonban hamarosan kicsinek bizonyultak a gyarapodó hallgatóság és tanszékek számára, annak ellenére, hogy Hauszmann Alajos és Pecz Samu (Gólyavár) újabb épületekkel egészítette ki. Ezért elhatároztatott egy egészen új Műegyetem építése. Visszatértünk Budára, a Lágymányosra. Sok vita volt a hely tárgyában, sokan ellenezték, hogy feltöltött talajra építsék, mások azt, hogy a város peremén van, nehéz megközelíteni. Wartha Vincének és annak, hogy elkészült a millenniumra a Ferenc József (ma Szabadság) híd köszönhető, hogy végül mégis a Lágy-