Technikatörténeti szemle 22. (1996)
KRÓNIKA - Vámos Éva Katalin–Csath Béla: A Nemzetközi Technikatörténeti Bizottság XXIII. szimpóziuma Budapesten, 1996. augusztus 7–12.
mer (Németország) videóval, diákkal, fóliákkal színesített előadása teljesen új aspektusokból mutatta be a müncheni Deutsches Museum létrehozásának történetét, jelen tevékenységét és új alapítású filiáléinak koncepcióit. A műszaki múzeumok jelentőségét Magyarországon a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szempontjából és részéről Rónai Iván elemezte. Magyar részről Kócziánné Szentpéteri Erzsébet a közlekedési múzeumok harcát mutatta be az anyagi nehézségekkel 1896-tól 1996-ig. Az Országos Műszaki Múzeum múltját, jelenét és az Olof Palme sétány 1 be elképzelt állandó kiállításának koncepcióját ezen írás szerzője ismertette. A Mezőgazdasági Géptörténeti Múzeum mezőkövesdi létrehozásának történetéről és alapítójának, Hajdú Ráfis Jánosnak munkásságáról Németh Györgyi tartott előadást. Matsumoto Eiju (Japán) a mérőműszerek és mérési technikák japáni múzeumát ismertette. A századfordulón Németországban nagy jelentőségű munkavédelmi és biztonságtechnikai múzeumokkal kapcsolatban végzett kutatásairól számolt be S. Poser. A zágrábi Műszaki Múzeum csodálatos gyűjteményeivel ismertetett meg M. Mirkoviá A nemzetközi iparkiállítások és világkiállítások szerepéről a műszaki ismeretek terjesztésében svéd kollégánk, G. Ahlström tartott előadást. Archív zenei felvételek megőrzéséről és használatáról a múzeumi bemutatásban hallottunk S. Pavilek előadásában. Régi ICOHTEC-hagyományoknak megfelelően az előadásokkal zsúfolt napok végén orgonakoncert, hajókirándulás, „Jazz-Café" jelentette a kikapcsolódást a résztvevők számára. A rendezők ezúton is köszönetet mondanak a Néprajzi Múzeumnak, a Ludwig Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Galériának, hogy a szimpózium megnyitására és zárására termeiket rendelkezésre bocsátották. Három, keményen végigdolgozott nap után négy különböző szakmai autóbuszos kirándulás várta a vendégeket. Az egyik busz Budapest műszaki múzeumaiba vitte az érdeklődőket, a másik a Szentendrei Skanzenba és Aquincumba, a harmadik Miskolc és környékének bányászati és kohászati emlékeihez, a negyedik a Dunántúl műszaki múzeumaival (Vegyészeti Múzeum, Várpalota; Kékfestő Múzeum, Pápa) ismertette meg a kirándulás résztvevőit. Mindennek pontos, gondos megszervezése az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Schmldt György és Gombár Jánosné vezette konferenciarendező csoportját, valamint Lengyelné Kiss Katalin és Ijjas Gáborné Rácz Judit (OMM) munkáját dicséri. Vámos Éva Katalin - Csath Béla