Technikatörténeti szemle 22. (1996)

TANULMÁNYOK - Jáki Szaniszló: A középkori kereszténység találékonysága a technikában és a tudományban

Jegyzetek 1 Lásd: M.-Chenu: „Nature, Man, and Society" in the Twelfth Century: Essays on New The­ological Perspectives in the Latin West, könyvét Etienne Gilson bevezetésével; válogatta, kiadta és fordította J. Taylor és L K. Little (Chicago: University of Chicago Press, 1968), pp. 166-67. Lásd még R. W. Southern: „Aspects of the European Tradition of Historical Writing. 2. Hugo of St. Victor and the Idea of Historical Development" Transactions of Ro­yal Historical Society 21 (1971), 159-79. 2 The Metalogicon of John of Salisbury: A Twelfth-Century Defense of the Verbal and Logi­cal Arts of the Trivium, fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta D. D. McGarry (Ber­keley: University of California Press, 1955), p. 167. 3 Lásd: G. Gordon: „Médium aevum and the Middle Age" (Oxford: Clarendon Press, 1925), pp. 4-28 (S.P.E.Tract No. 19). 4 Bizonyára feltűnő az elmulasztás a többkötetes Oxford Dictionary of the English Langua­ge (1933)-ban, pótköteteiben, és terjedelmesen bővített második kiadásában (1989). 5 H. S. Williams: The Great Astronomers (New York: Newton, 1932), pp. 97-99. 6 Immánuel Kant's „Critique of Pure Reason," fordította N. K. Smith (New York: St. Martin's Press, 1965), p. 20. 7 Nem fedezhető fel a Newton-i fizikának komoly megragadása M. Knutzen írásaiban, aki­ről, egy még jól elsáncolt tudományos klisé szerint, feltételezik, hogy bevezette magánok­tatásban ebbe a fizikába a fiatal Kantot. Lásd bevezetésemet Immánuel Kant fordításom­hoz jegyzetekkel, Universal Natural History and Theory of the Heavens (Edinburgh: Scot­tish Academic Press, 1981), pp. 28-29. 8 Részletekért lásd könyvem Uneasy Genius: The Life and Work of Pierre Duhem (Dort­recht: Martinus Nijhoff, 1984) 10. fejezetét „The Historian". 9 Lásd: 1911. május 21-én kelt levelét P. Bulliot-hoz, teljes egészében angolra fordítva köny­vemben Scientist and Catholic: Pierre Duhem (Front Royal, Va.: Christendom Press, 1991), pp. 235—40, és Helene Pierre-Duhem könyvében, Un savant francais: Pierre Du­hem (Paris: Plon, 1936), pp. 158-69. 10 Lynn White, Jr.: „What Accelerated Technological Progress in the Western Middle Ages," A. C: Crombie könyvében, Scientific Change: Historical Studies int the Intellectual, Social and Technical Conditions for Scientific Discovery and Technical Invention fom Antiquity to the Present. Symposium on the History of Science. University of Oxford, 9-15 July 1961 (New York: Basic Books, 1963), p. 291 11 Smithsonian, October 1978, 114-23. 12 Uo., p.115. Ezt a pontot is hangsúlyozta White a 10. jegyzetben idézett esszéjében (p. 273), és megelőzőleg tanulmányában „Technology and Invention in the Middle Ages," Spe­culum 15 (1940), 150. 13 Arnold Pacey: The Maze of Ingenuity: Ideas and Idealism in the Development of Techno­logy (1974; repr. Cambridge: MIT Press, 1976). 14 D. S. L. Cardwell: Turning Points in Western Technology (New York: Science History Pub­lications, 1972), pp. 211-12. 15 A History of Technology, kiadta Charles Singer és mások, vol. 2: The Mediterranean Civi­lizations and the Middle Ages (New York: Oxford University Press, 1956), p. 774. 16 A közvetlen eredmény az volt, hogy Ficino-t utasította hercegi patrónusa Firenzében, hogy adjon elsőbbséget Platón művei latinra való fordításának. Ezt követték az erőfeszítések, hogy intellektuális tekintélyt adjanak az örök visszatérés eszméjének, amely kvintesszen­ciája a klasszikus pogányságnak és keresztények számára legelfogadhatatlanabb aspek­tusa. Részletekért lásd 8. és 11. fejezetét könyvemnek Science and Creation: From Eter­nal Cycles to an Oscillating Universe (1974; második bővített kiadása Edinburgh: Scottish Academic Press, 1986; újra nyomva Lanham, Md.: University Press of America, 1990).

Next

/
Oldalképek
Tartalom