Technikatörténeti szemle 22. (1996)

TANULMÁNYOK - Jáki Szaniszló: A középkori kereszténység találékonysága a technikában és a tudományban

XII. század végén, vízszintes tengellyel, amely ismeretlen volt keleten. Továbbá a szárnyak forgásának függőleges síkja enyhén ferdén állt abból a célból, hogy nagyobb forgatónyomatékot adjon. Ezt a találmányt is részben anyagi szükséglet motiválta, de más motivációknak is jelen kellett lenniök. Másképp nehezen lehet megmagyarázni a szélmalmok elhanyagolását Távol-Keleten, különösen az erős szelek vidékén, mint Tibetben. Ott szélmalmok csak imamalmok módján léteztek. Mivel a középkori emberek is imádkoztak, és bizonyára szerzeteseik is, az imájukat alátámasztó ideológiában kellett olyan tényezőknek is lenniük, amikkel a buddhista szerzetesek nem rendelkeztek. Továbbá, ha a gyakorlati szükség minden találmány szülőanyja, az ember aligha tud számot adni a római útépítés primitív voltáról. Ahhoz, hogy együtt tartsák óriási birodalmukat, a rómaiaknak bizonyára szükségük volt jó és könnyen javítható utakra. Változatlanul masszív kőlapokat használtak, de a víz könnyen beszivárgott a nagy kőlapok közé és tönkretette összeilleszkedésüket egymáshoz. Ámbár a középkori emberek kitalálták, hogy jobb a nyílt utakat borítás nélkül hagyni, mégis ők voltak az elsők, akik városi útjaikat kis négyszögletes kövekkel burkolták, amelyek tartósan illeszkedtek egymáshoz. Csupán materiális szükségletek alig adják magyarázatát annak a szédületes újításnak, amelyet a középkor az építészetben végzett. Minden bizonnyal több praktikus javítást kellett tenni a régi római stílusú épületeken, amelyeknek lapos, gerendával alátámasztott, fával fedett tetőzete és nyitott tűzhelyei annyi tűzvészt okoztak. Az egyik ilyen javítás az volt, hogy kandallószerű tűzhelyeket alkottak kéményekkel, a másik, hogy a lapos tetőket falazott boltozatokkal helyettesítették. A gót stílusú templom takarékosságot jelentett a kőben, mivel a csúcsíveknek nem volt szükségük támaszul oly vastag falakra, mint a román templom félköríves boltozatának. Semmi anyagi szükséglete nem látható azonban annak, hogy a gót templomok egyre nagyobb magasságokba nyúltak, amelyet az oldalsó támpillérek feltalálása tett lehetővé. Járulékosan érzett szükséglet lehetett talán a nagyravágyás kielégítése, de ez a szükséglet nem inkább egy őszinte lelki vágyódás alkalmi eltorzulása? Amíg a görög-római templomok horizontális fővonalai egy természethez kötött vallásos perspektívát szimbolizáltak, a gótikus csúcsok egy félreérthetetlenül természetfölötti látás felfelé törekvését jelképezték. Továbbá igazán nehéz meghatározni azt a materiális szükségletet, amely motiválta volna azokat az erőfeszítéseket, amelyekre az angol Róbert hivatkozott 1271-ben. Szerinte „órások próbálnak egy olyan kereket készíteni, amely olyan pontosan forog, mint a napéjegyenlőségi kör."

25 Arra gondolt, hogy különböző mesteremberek megkísérelnek egy olyan mechanizmust