Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Akadémiai székfoglaló előadás (1996. szeptember 17.) - Szabadváry Ferenc: Magyar tudománytörténeti tabló, előtérben a kémia

kontinensen (1896). Megépült a Vaskapu csatorna, s evvel lehetővé vált a hajózás végig a Dunán. Budapest világváros lett! Az ipar fejlődését nehéz lenne felsorolni. Nagyon sokat fejlődött, kialakult a nagyipar és több világjelentőségű találmány született. A természettudományokban is felzárkóztunk. Korszerű laboratóriumokban, intézetekben dolgozó tudósaink több területen is bejegyezték nevüket tudományáguk történetébe. Kialakult az a magyar matematikai iskola Hunyadi Jenővel, Kőnig Gyulával, Kürschák Józseffel, Rados Gusztávval és Fejér Lipóttal élén, amely világrangot szerzett e téren hazánknak, s mely nagynevű utódokkal máig tartja e rangot. A csillagászatban Konkoly Thege Miklós és Gotthárd Jenő jutottak a saját maguk alapította és berendezett obszervatóriumaikban jeles és jegyzett eredményekhez. A fizikában elég magányosan, de annál magasabban állt Eötvös Loránd alakja. A kémia szintén felzárkózott a nemzetközi színvonalra. Ebben Than Károly iskolateremtő adottsága nyitotta meg az európai pályát, s uralta az egész korszakot e tárgyban tanítványainak iskolájával, hogy csak Lengyel Béla, Winkler Lajos, Buchböck Gusztáv, llosvay Lajos, Fabinyi Rudolf nevét említsem. A kémia közben szakokra vált a világon. Míg a fiatal műszeres analitika és a fizikai kémia már talált hazai művelőket, érdekes módon a régibb és jelentősebb szerves kémia szinte tejesen hiányzik e kor magyarországi kémiai palettájáról. Történelmünk két jó évszázada után beléptünk a legrosszabba, a miénkbe, a huszadikba. A Trianon után ugyan meglepő gyorsan magához tért az, ami megmaradt, így a tudomány is. Többnyire ugyanazok a tudósok maradtak a színen, amelyek már az előző korszakban szerepeltek a kémiában, Winkler, Buchböck, Bugarszky, Gróh. Ám legsikeresebb és legeredményesebb ekkor már nálunk is a szerves kémia lett. Az első szerves kémiai tanszék a Műegyetemen 1913-ban jött létre, s professzora, Zemplén Géza végig uralta a mezőnyt, s ért el nagy nemzetközi tekintélyt, s iskolája folytatta azt a következő periódusban. Új területet nyitott Zechmeister László és Cholnoky László a kromatográfiával, Szentgyörgyi Albert a biokémiában, melynek fontossága nőtt e korban és teszi ezt ma is. A fizikai kémiának is a Műegyetemen alakult az első tanszéke 1922-ben, második professzora Náray-Szabó István folytatott e területen oktatás mellett kutatást is. A kolloidika is megjelent hazánkban Buzágh Aladár személyében és sikeres könyveivel. Szebellédy László és Proszt János a műszeres analitika hazai úttörői, Szebellédy e tudományágat új módszerrel is gazdagította, a coulometriás analízissel. Schulek Elemér a gyógyszeranalitikát fejlesztette, mint hogy a hazai gyógyszeripar egyik legeredményesebb iparágunkká lett. Ebben a korban kezdődött meg a magyar kutatók elvándorlása külföldre