Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Bartha Lajos: Az első magyarországi Meteorológiai és Csillagászati Múzeum

mágnességi Obszervatórium helyiségei kínálkoztak. Ennek az akkor rendkívül korszerű elvek szerint tervezett, tekintélyes épületnek, eredetileg fizikai laboratóriumnak szánt II. emeleti nagy termében rendezték be az első Meteorológiai ós Csillagászati Múzeumot. Az új, akkoriban Európa-szerte legmodernebbnek számító meteorológiai, földmágnessógi és földrengési obszervatórium — amely ma is a szlovákiai Hidrome teorológiai és Geofizikai Központi Intézet székháza! — 1900-ban készült el, és ekkor avatták fel a kiállítást is. A múzeum kezelői az intézet szaktisztviselői karából kerültek ki. Az első nyomtatott katalógus a Meteorológiai és Földmag nességi intézet 1902. évi jelentésében látott napvilágot. Ekkor már 355 tételszám alatt mintegy 400 tárgyból állt a gyűjtemény [Jelentós 1902]. A tárgyak nyolc csoportba voltak sorolva: I. Csillagászati műszerek, II. Meteorológiai műszerek, III. Fizikai és kémiai eszközök. IV. Optikai „szerek", V. Mérnöki eszközök [földmérési és térképészeti műszerek], VI. Fotográfiák, képek és tervrajzok, VII. Könyvek, VIII. Ereklyék [személyi emléktárgyak] és egyebek. A 1902. évi leltár szerint a gyűjtemény 46 240 Korona 50 fillér értéket képviselt. [Összehasonlításul: a Meteorológiai Intézet budapesti központja gazdag könyv tárának ugyanebben az évben hasonló volt a leltári értéke, míg a berendezés (a bútorok, műszerek, távíró készülékek) 34 762 K 58 fül. leltári értéket képviseltek.] [Jelentés 1902. p. 10] A műszerek elhelyezésére nagy méretű, három, illetve néhány esetben négy oldalon üvegezett vitrineket készíttettek. Ezekben főként a nagyobb eszközöket lehetett jól elhelyezni. A kisebb tárgyak kiállítására eléggé célszerűtleneknek bizonyultak, mert a mélységben egymás mögött elhelyezett eszközök takarták egymást. Emellett a legfelső üvegpolcra állított kisebb berendezéseket már nem lehetett jól megszemlélni. (Néhány ilyen tárló ma is megvan az Orsz. Műszaki Múzeumban.) A látványos, gazdagon berendezett múzeum legnagyobb hátránya az ógyallai elhelyezés volt. A Komárom-Érsekújvári vasút mentén fekvő községet csak kevesen keresték fel az egyébként érdekes kiállítás kedvéért. Elsősorban az 1898ban „államosított" Ógyallai Asztrofizikai Obszervatóriumba látogató egyetemi ta nulmányi csoportok, valamint a tanítóképzők és főiskolák látogató csoportjai tekintették meg. A már berendezett kiállítás azonban újabb ösztönzésül szolgált a gyűjtemény gyarapítói számára. 1903 elején Konkoly, országgyűlési képviselőként egy újabb felhívást intézett a képviselőházhoz, a főrendiházhoz ós az ország főpapságához, továbbá az illetékes minisztériumokon át a nagy múltú, gazdag szertárú iskolákhoz, kérve a további adományokat. Konkoly ebben kifejti: „a fölmivelésügyi m. kir minister úr ő nagyméltósága az országos meteorológiai és földmégnességi intézet számára az 1903. évi költségvetésben tetemes összeget volt kegyes fölvenni... Ezen új épületben a múzeum