Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)
TANULMÁNYOK - Bartha Lajos: Az első magyarországi Meteorológiai és Csillagászati Múzeum
kiállításon közzétett kéziratos térkép sorozat az éghajlati elemek eloszlását mutatta be Magyarországon. Ez volt a Kárpát-medence első éghajlati altalsza, jelenlegi hollétéről (vagy meglétéről) nincsen tudomásom. Ezek a műszer- és könyvbemutatók nem csak a látogatók közt arattak sikert, hanem a felsőbb szerveket is arra késztették, hogy szorgalmazzák a Meteorológiai Intézet részvételét a nagy millenniumi országos kiállításon, 1896-ban. Az Ezredéves Kiállításon Az 1896. évi Millenniumi Kiállítás meteorológiai és csillagászati pavilonjáról azért kell külön megemlékeznünk, mert az itt bemutatott tárgyakból, könyvekből és képekből alakult ki az állandó múzeum. Az ekkor bemutatott gyűjteményt jelentősen kibővítette Konkoly Thege Miklósnak, akkor még magántulajdonában levő ógyallai Asztrofizikai Obszervatóriumából származó számos régebbi és (akkor) modern asztronómiai eszközei, továbbá Friesenhof Gergely báró (1840-1913) ószéplaki (Nyitra megyei) meteorológiai magánintézetének szép és látványosan elkészített adatsorozata. Gazdag optikatörténeti gyűjteményt sorakoztatott fel Hopp Ferenc (1833-1919) a híres Calderoni-tanszer ós optikai cég tulajdonosa. Külföldről Weinek László (1848-1913), a prágai Károly Egyetem magyarországi születésű csillagász professzora világszerte nagy feltűnést keltő Hold-rajzait küldte el, a német Max von Pauly (1849-1917), utóbb a jénai Zeiss Művek optikai vezetője, kitűnő távcső lencséit állította ki. Összesen 280 műszer, könyv és folyóirat, térkép, rajz valamint fénykép került a kiállításra [Konkoly-Róna-Tolnay 1896]! A kiállítás szervezésében és berendezésében Konkolyé a legnagyobb érdem. Tudatosan igyekezett az Ezredévi Kiállításon egy olyan bemutató összeállítására, amely a nagyközönségnek tájékoztatást nyújt a csillagászat és meteorológia múltjáról, fejlődéséről, eredményeiről, e tudományok hazai helyzetéről — és emellett eléggé látványos ahhoz, hogy a látogatók érdeklődését felkeltse. Csillagvizsgálójában nagy szeretettel gyűjtögette már az 1870-es évektől a történeti becsű eszközöket ós könyveket. A Meteorológiai és Földmágnességi Intézet Igazgatójaként, 1890-től arra törekedett, hogy az ország időjárás észlelő hálózatában használatos mérőeszközökből is legalább egy-két példányt megőrizzenek, miután az avult műszereket korszerűbbekkel cserélték fel. Ily módon mind a csillagvizsgálóban, mind a Meteorológiai Intézetben már korán kialakult egy fejlődéstörténeti eszközgyűjtemóny. A Millenniumi Kiállításra kiadott kétnyelvű „Catalogusá"-t mai szemmel áttekintve azt is láthatjuk, hogy a történeti értékű tárgyak másik jelentős gyűjtője a világutazó üzletember és finomműszerész Hopp Ferenc volt. Már a millenniumi pavilonban 88 optikatörténeti tárgyat mutatott be: régi szemüvegeket, színházi