Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Laczik Bálint: Jedlik Ányos rezgési készüléke

LACZIK BÁLINT* JEDLIK ÁNYOS REZGÉSI KÉSZÜLÉKE Bevezetés A matematika és az alkalmazott természettudományok szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult J. B. J. Fourier 1822-ben publikált műve a trigonometrikus sorokról. A felfedezője nevéről közismert eljárás a mai matematika egyes fontos módszere. A Fourier-anaiízis számos gyakorlati (rezgéstani, akusztikai, digitális jelfeldolgozási, stb.) probléma megoldó eszköze. A Fourier-sorba fejtett függvény f(x) = — +y\(a

k-cos/V-x + b

k -sinAr-x) [1] 2 S alakú, végtelen trigonometrikus sorösszegként áll elő. Az ak, bk együtthatók analitikusan, avagy diszkrét numerikus formulákkal határozhatók meg. A műszaki gyakorlat számára ez azt jelenti, hogy bármely periodikus rezgés tetszőleges pontossággal közelíthető elemi harmonikus rezgések szuperpozíciójaként. Az összetevő rezgések amplitúdói az ak, bk együtthatók. L. Lissajous francia fizikus 1855-ben publikált dolgozata az előbbiek megfordításaként arra keresett választ, hogy adott harmonikus rezgések összegezésével milyen eredő jön létre. Lissajous munkái nyomán egy rendkívül érdekes, látványos függvényfajta, a ma a felfedezőjükről elnevezett görbecsalád mihamar megjelent a XIX. századi matematikai és fizikai kutatásokban. Az egyetemes, de a magyar műszaki és tudománytörténetben is kevéssé ismert, hogy Jedlik Ányos ugyancsak vizsgálta a Lissajous görbék tulajdonságait. Kutatásaihoz ós egyetemi oktató munkájához több, rendkívül érdekes készüléket hozott létre. Jóllehet e berendezések — Jedlik más, fontos alkotásaihoz hasonlóan — a nemzetközi és a hazai szakmai körök számára szinte teljesen Ismeretlenek maradtak, vagy rövid idő múltával feledésbe merültek, a Lissajous-görbék Jedlik '1225 Budapest, Bartók B. u. 18/a