Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Vámos Éva Katalin: Magyar hallgatók német egyetemeken a hazai statisztikák tükrében (1881–1914)

A műegyetemek esetében (8. és 9. táblázat) (16, 17) a statisztika az osztrák és német műegyetemeken kívül csak a Zürichi Műegyetem magyar hallgatóira terjed ki. Ezek létszáma a nyári szemeszterekben 187 (1889/1890) és 446 (1906/7) között változott. Éves átlagban a legkisebb létszám (205) 1893/94-ben, a legnagyobb (460) az 1910/11 tanévben fordult elő. A változások trendje hasonló a tudományegyetemeknél tapasztaltakhoz annyiban, hogy itt is a létszám csökkenését figyelhetjük meg a periódus közepe táján, azonban a XX. század, különösen pedig az 1905-1914 időszak értékei jelentősen felülmúlják a korábbiakat. A német tudomány - és műegyetemek megbecsültségének, népszerűségének változása az 1881-1914 időszakban jól kitűnik a hallgatók létszámának megoszlásából a német, az osztrák ós az egyéb egyetemek között az összes külföldön tanuló magyar létszámának százalékában (18-25). A tudományegyetemek esetében az „egyéb" elnevezés a svájci (Bern, Zürich, Basel, Lausanne, Genf), vala mint az 1904/5, ül. az 1903/4 tanévtői kezdve a Párizsi és az Utrechti egyetem magyar hallgatóinak számát tartalmazza. (Az utóbbi egyetemen teológia-szakot hallgattak magyarok, számuk félévenként 1 és 4 között változott.) A tudományegyetemek közül a legtöbb magyar hallgató az egész vizsgált korszakban az osztrák egyetemeket látogatta. Ez teljesen természetes volt, hiszen a Monarchia összes országában a magyarok „otthon" voltak. Ezenkívül az „osztrák egyetemek" gyűjtőnév mögött itt nemcsak a mai Ausztria intézményei rejtőznek. A statisztika a következő egyetemek magyar hallgatóit tartja számon: Bécs, Graz, Innsbruck, Lemberg, Prága (német és cseh egyetem), Krakkó, Czer novicz (+ teológiai kar Salzburgban ós Olmützben). Ennek tükrében különösen jelentősnek tűnik, hogy az 1880-as évek 90% magyar hallgatói létszáma az osztrák egyetemeken a század végére csökken, mégpedig a német egyetemek javára. Az utóbbiak magyar hallgatói a XIX. század utolsó két évében már az összes magyar hallgatónak kb. 20%-át tették ki. Még jelentősebben nő a magyar hallgatók részaránya a német tudományegyetemeken az 1900-1914 években: a periódus végére megközelíti az összes külföldön tanuló magyar diákok 30%-át Ugyanakkor valamelyest nő az „egyéb" egyetemeken is a magyar hallgatók aránya, úgyhogy a periódus végére az osztrák egyemeken a magyar hallgatóság részaránya már csak 63 ós 69% között mozog. Tehát a vizsgált időszakban a német tudományegyetemek a magyar diákság körében egyértelműen és jelentősen felértékelődtek. A műszaki egyetemek esetében a német földön tanuló magyarok részaránya az 1880-as évek kezdetén hasonló volt, mint a tudományegyetemek esetében és hasonló, mint a Zürichi Műegyetemen. A műegyetemi hallgatók kb. 80%-a a Habsburg birodalom intézeteiben (Bécs, Graz, Brünn, Prága /német és cseh/, Lemberg) tanult. Már a századvégre 20% fölé nőtt a német részesedés a külföldön tanuló magyarok képzésében, lényegében az osztrák intézmények rovására. A XX. század első éveiben a német műegyetemeken tanulók az összes külföldön