Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Móra László: A Wartha-féle eozinmáz felfedezésének története

MÓRA LÁSZLÓ* A WARTHA-FÉLE EQZINMÁZ FELFEDEZÉSÉNEK TÖRTENETE Bevezetés A nagy polihisztor kémikus Wartha Vince (Fiume, 1844. júl. 17. — Bp., 1914. júl. 20.) kiterjedt munkásságát több száz publikációja őrzi. Munkáiban elemezte az ásványi anyagokat ós a hazai kőszénfajtákat, gyakorlatias módszert dolgozott ki a víz lúgossági fokának, a víz keménységének megállapítására, foglalkozott a borászati kémiával, a fotográfiával ós a kémiai technológia egyéb területein is sikeresen tevékenykedett. Mindamellett nevét kerámiai alkotó munkája tette ismertté; kikutatta a századok óta elfeledett lüsztertechnika titkát, és előállította a színes fémfényű eozinmázat, mellyel a pécsi Zsolnay gyár hírnevét világszerte megnövelte A hazai kémiai technológia megalapítójának sokoldalú tevékenységét 1967-ben megjelent könyvemben vázoltam (1). Azóta eltelt közel 30 esztendő, mialatt újabb adatok kerültek napfényre, melyek szükségessé teszik, hogy az eozinmáz felfedezését újból áttekintsük. Témánk időszerűségét növeli, hogy 1994-ben ünnepeltük Wartha születésének 150. évfordulóját, így leghíresebb munkájának felelevenítésével a nagy tudós emlékének tisztelgünk. Előzmények A múlt század második felében a szervetlen kémia terén főként a szilikátipar nyersanyagául szolgáló ásványok elemzésével foglalkoztak. Wartha is, aki a zürichi Eidgenössische Technische Hochschulen tanult, ásványtan tanára, A.G. Kenngott hatására ásványok gyűjtésével és az anyagvizsgálattal kezdte pályafutását. Elvégezte például a pennit és a wiserin nevű ásványok elemzését, vagy kimutatta az emsi ásványos vízben az akkoriban (1861) Bunsen és Kirchhoff által *1016 Budapest, Gellérthegy uj 20.