Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJAI - Sárközi Zoltán: Balogh Arthur (1883–1973)

ós Klemm igazgatók szintén távoztak a gyárból, a munkásság Balogh Arthurt választotta meg a vállalat termelési biztosává, ő ezt a változást azonnal bejelentette a Magyar Általános Hitelbank Rt-nak, Weiss Manfrédnak ós a gyár főrészvényeseinek. Eljárásának szabályossága sem mentette meg azonban attól, hogy Frommer Rudolf 1920. június 15-i visszatérése után azonnal ne kónyszer-nyugdíjazzák. Fokozta a bajt, hogy 1922. május 26-án a Magyar Mérnök- ós Építész Egylet Tanácsa is kizárta tagjai sorából. 1926. március 27-én a Budapesti Mérnöki Kamara szintén elutasította felvételi kérelmét. Az indok: magatartása a proletárdiktatúra előkészítéséhez hazafiatlan ós a mérnöki kar tekintélyét sértő volt". Ezek után nem maradt számára más: „Irodámból kitettem a rajztáblát, és ezzel megszűntem mérnök lenni. Diplomás mérnök voltam, diplomával, de mérnöki működési lehetőség nélkül. Át kellett térnem a kereskedelmi pályára. Csak irodalmi téren dolgoztam tovább — álnéven. Nem mertem egy sort sem írni saját nevem alatt". Ezzel megkezdődött alkotó munkában eltöltött életének második szakasza. Ebben azonban — mint látni fogjuk — bátrabbnak és leleményesebbnek bizonyult annál, ahogyan e nehéz időkre 1950-ben visszaemlékezett. Balogh Arthur nem volt politikai szélkakas. Az olyan értelmiségiek közé tartozott, akiket Rózsaszínű" demokratáknak nevezhetünk. Ez az embertípus a mai napig hiánycikk nálunk, a fehér és a vörös politikai beidegződések országában. Még mielőtt a mérnökök soraiból végleg kitagadták, már kiépítette szoros kapcsolatait a „Népszava" ismeretterjesztő vállalkozásaival. 0 lett a „Műszaki Könyvtár" c. sorozat szerkesztője, miközben maga is számos itt megjelent füzetet írt. Az egyes könyvecskék fejlécén, melyeket a „Népszava Könyvkereskedés", Budapest, VII. Erzsébet körút 35. sz. alatti cég adott ki, mindig jól olvashatóan feltüntették a nevét. A kiadványokat a „Világosság" Könyvnyomda Rt., Budapest, VIII., Contl u. 4. sz. alatti vállalat üzeme készítette el. Mivel a korszak műszaki érdeklődése a rádiózás felé fordult, Balogh Arthur egymás után jelentette meg e tárgykörből válogatott dolgozatait. Ilyen pl. a „Műszaki Könyvtár" 50. számaként, 1924-ben Budapesten közzétett írása „Rádiókészülékek szerelése és számítása. Rádiótelefon II. rósz. Negyven kapcsolási rajzzal" címen. A 112 oldal terjedelmű könyvecske a valóságban 58 műszaki rajzot és 5 fényképszerű ábrázolást foglal magában. A „Bevezetés" szerint: „A »Rádiótelefon« című könyvben népszerűen azon elemi ismereteket közöltük, amelyek a rádió üzem megismeréséhez szükségesek". — „A munka második és érdekesebb részét ezen könyvben fektetjük le." Mellékletként pedig kiegészítette a füzetet a m. kir. kereskedelmi miniszter 1924. évi 85.463. számú rádiós vonatkozású rendelete, hogy az olvasók ennek ismeretében tudjanak a gyakorlati tennivalók közt tájékozódni.