Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Terplán Zénó (fordította és bevezetőt írta): Ki vezette a gyárat Ganz Ábrahám (1814–1867) halála után? [Eichleiter Antal (1831–1902) önéletírása]

Mielőtt magyarországi tartózkodásom leírását végleg lezárnám, két férfiról kell megemlékeznem, akik — kedves sógoromnak, Mechwart Andrásnak egészen kiemelkedő tevékenysége mellett — a Ganz & Co. gyár virágzásában és fejlődésében ugyancsak nagy szolgálatot tettek. A két igazgatóról: Július Gulden-ről és Emil Tscheuke-ről van szó. Az a tény, hogy mindketten sógoraim lettek, csak utolsóként említhető. Július Gulden, aki azóta elhunyt legfiatalabb húgomat, Friederikét vette feleségül, testileg és szellemileg kiváló ember volt. Megboldogult apám hívta fel a figyelmemet már a 60-as években erre a fiatal emberre, és így nemsokára mérnöknek neveztem kl az éppen megalakult magyar vagongyárban. Ennek a gyárnak az élén Tscheuke sógorom állt Igazgatóként. Gulden húgomat már az 50-es években szüleim házában megismerte és megszerette. Miután az 1866-os háborút tüzérhadnagyként vóglgküzdötte, a német-francia háború kitörése (1870) után nem sokkal el kellett hagynia magyar állását és Párizs elé bevonulnia, ahol a telet St. Cloud fölött töltötte el. A háború befejezése után egy volt az elsők között, akinek sikerült hazatérnie. Ezután volt az esküvője felejthetetlen emlékű húgommal, holott még tartott a gyász az Orlóansban hősi halált halt öccse miatt, aki gyalogos-hadnagy volt. Két év múlva javasoltam Guldent a Ganz & Co. vezetőségénél, holott szeretett Mechwart sógorom azon a nézeten volt, hogy egy harmadik sógor bevonása a vezetésbe opportunizmusnak látszana. Én azonban kitartottam bizalmas meggyőződésemben, hogy Gulden egészen'kitűnő képességei csak áldást hozhat vállalkozásunkra. így aztán műhelyfőnök és Mechwart helyettese lett. Nemsokára meggyőződött elhatározásom helyességéről és'örült, mert az idő azt mutatta, lehetetlen lett volna Gulden nélkül az óriási megrendelések teljesítése. Gulden szolgálatainak köszönhető, hogy a vagongyár milliónyi bevételre tett szert, amelyek a Ganz & Co-ban 1875-ben következtek be. Amilyen alapos volt Tscheuke, az akkori igazgató' mint vagonépítő, Gulden mint szervező és kiváló gépészmérnök múlta őt fölül. Gulden értett ahhoz; hógy valósítsa meg a merőben megvalósíthatatlan^ Az ő nagystílű turbinakonstruktőri teljesítménye még ma is elérhetetlen (túlszárnyalhatatlan). Örökké kár, hogy áldásos munkájának két éves befejezése előtt súlyos szenvedés közepette meghalt.. Nem sokkal előtte Amerikában, éspedig Buffaló-ban járt, hogy ott a kéregöntésű kocsikerekek jobb előállítási módját tanulmányozza. Ennek eredménye lett otthon a kerókgyártás lényeges fejlesztése. Halála után a vagongyártó részlegben is, a Ganz-gyár más ágazataiban Is lényegesen csökkent a bevétel, aminek következtében persze a részvények is. Természetesen Ausztria-Magyarország iparában általános esés állt be, miután a 400-as névértékről 2200-re emelkedett részvények Gulden halála következtében 700-ra estek vissza.