Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Buka Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon

francia illuminátor műve, 1450 körül. Ezek az illusztrációk a kerekes órák korabeli általános kópét mutatják be. Igaz, hogy az ábrák mintegy száz évvel fiatalabbak a mátraverebélyi óránál, de éppen egy évszázaddal korábbról is van adatunk a Magyarországon működő kerekes órákról (14). Besztercebánya 1386-1390. évi számadáskönyvében Ipolyi Arnold megtalálta János órásmester (maglster Johannes horologista) nevét, aki ekkoriban a városi toronyóra gondozója volt. A feljegyzések szerint Sziléziából települt át Magyarországra. Ez a magyarországi órákra vonatkozó legkorábbi adat, amely azonban nem zárja ki, hogy már korábban ne lehettek volna hazánkban kerekesórák. Nyilvános órákat Itáliában már a XIII. sz.-ban is felállítottak a templomok, paloták homlokzatán. Pozsonyban 1439-ben szereltek fel nyilvános kerekesórát. A városi számadáskönyvek tanúsága szerint a XV. században is használták ezeket az óraműveket. A Graduálé illuminátora is egy ilyen óraszerkezetet örökített meg. A kerekesórák azonban nem voltak megbízhatók. Gyakran elromlottak, és rendszeresen újra kellett szabályozni ezeket. A pontos időt, amelyhez az órákat igazították, a napórák mutatták. E korból származik az a hagyomány, hogy a templomtornyokon egyaránt ott van a gépóra és a napóra is (4, 15). Arra nézve nincsen adatunk, hogy a XIV. sz.-ban Mátraverebólyen mechanikus óra működött volna, de ez a lehetőség szinte biztosan kizárható. A kis mezőváros számára ez Igen nagy költséget jelentett volna. Azt azonban nem zárhatjuk ki, hogy készítője valóban láthatott egy kerekes órát, hiszen Verebély egy, a felvidék felé vezető fontos kereskedelmi útvonal mentén fekszik. Tény az, hogy a „napóra vázlat" a teljes kör alakú óraskálájával egészen szokatlan a XIV. sz.-l gnomonika gyakorlatában (15). A rudabányai egyházi napóra Magyarországon egyetlen ekléziasztikus beosztású napórát találhatunk: a rudabányai (ma) református templom — korábban Szt. Miklós templom — egyik támpillórón. Egy külső ós egy belső körből áll. A belső kör ráfér egyetlen kváderkő lapjára. Ennek átmérője 24 cm míg a külső kör átnyúlik a szomszédos kőkockákra is. A belső kör maga a napóra számlap, amely nyolc részre van osztva, hasonlóan a kirkdalei angolszász napórához. Két-két óravonalat a napkelte ós napnyugta idejét jelző vízszintes vonal fölé húztak (16, 17). Készítésének idejéről nincs sok adatunk. Mindenképpen a támpillór felépítése után karcolhatták fel. Rudabánya virágzó bányaváros volt a XIV-XVI. sz.-ban. Lakosai német bányászok voltak, akiket a tatárjárás után mint hospeseket telepítettek ide a magyar királyok. A város védőszentje, Szent Miklós tiszteletére tekintélyes templomot