Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Endrei Walter: A magyar hajómalom

Az eredetileg városi, sőt hídnyílásokba telepített malomtípus lassanként a nagy folyamok és megbízható vízhozamú folyók teljes hosszában elterjedt. Nehéz a keletkezéstörténetet cáfolni, ám a gótok által 536-ban ostromlott Róma kényszermegoldása és az első okiratilag valószínűsíthető rajnai hajómalom említések (IX-XII. sz.) közötti többszáz esztendő gondolkodóba ejthet (7). Nem azért, mert Ilyen lakúnak a korai középkorban ritkák, hanem mert Needham szerint a találmány kínai feltűnése éppen ebbe a hézagba esik (737) s emellett az Iszlám irodalomban Is ismerik Ibn Haukal (X. század) ós más arab földrajzírók a Tigrisen úszó hajómalmokról tudósítanak; ezek egyike láncokkal volt a két parthoz rögzítve ós „akár napi ötventonna gabonát is" megőrölt (8). Valószínű tehát, hogy a nagyszámú, arabok közvetítette távolkeleti innovációk egyikéről van szó. A bizonyára európai eredetű hídívek alatt épült malmok mellett — amelyek emlékét két francia ábrázolás is megőrizte (9) — sűrűsödnek a XI. századtól az igazi hajómalmok. Lehetséges keleti eredetüket az első adatok is valószínűsítik: 1098-ban a keresztesek hét hajómalmot égetnek fel Nisnél, al-ldrlsi a XII. századi Kordobáról említ Ilyeneket (10). Németországban az első okleveles bizonylat 840-ből származik (Strassburg), a XIII. századi Elbán hat malmot ad el a meisseni püspök, de a XVI. század elején állítólag már 532 hajómalom őrölt a folyón (11). Franciaországban a XIV. század óta kialakul a hajómalom két alaptípusa: a Párizsra jellemző — a Nagy Enciklopédiában is megörökített — egy-hajós/két kerekes fajta ós az általánosabb két hajótest/egy vízkerekű fajta (12). Párizsban a Szajna 1,6 km-es szakaszán előfordult 70 egyhajós malom a középkorban, de megközelítően ennyi úszott a másik fajtából Toulouse-ban, Lyonban; utóbbiban számuk lassú növekedése is kimutatható (13). Tény, hogy a hajómalmok nyugati elterjedéséhez szervesen kapcsolódik hazai alkalmazásuk. Nem biztos ugyan, hogy a margitszigeti apácáknak IV. Béla által adományozott három malom a Dunán állott (1245), de az 1292. évi keltezésű, Poson kanonok kérvényében említett malmokról (14) ezt éppúgy állíthatjuk, mint azt, hogy „hidasmalom" elnevezéssel, a XIV. század óta magyar nevük Is van. 1327-ben már oklevél örökíti meg egy dunai hajómalom erőszakos elusztatását (15). Mindazonáltal nincs adatunk arra, hogyan és milyen transzfer eredményeképpen honosodtak meg a hajómalmok. Német-osztrák közvetítés látszik a legvalószínűbbnek, ám Takáts utal arra, hogy egy ízben a bécsi Proviantamt a komáromi magyar malmokat vették igénybe (16). Verancsics Is magyar tapasztalataira hivatkozva ismerteti két hajómalom-találmányát és könyvének keletkezésével egyidejű az a Budát ábrázoló akvarell, melyen három hajómalom tűnik fel a Víziváros előtt (17). A török hódoltság kora és területe nem látszik alkalmasnak arra, hogy a hajómalmok számának gyarapodására vagy szerkezetük ésszerűsítésére magya-