Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Buka Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon

felett 5,8 méterrel. Egyetlen kockakőből faragták ki, a pajzs alakú számlap magassága 35 centiméter, szélessége 32 centiméter. Mai tájolása pontatlan. Századunkban a templomot többször felújították, és a napórát egy ilyen alkalommal helyezték el Ide, hogy a látogatók jobban megcsodálhassák (8, 9). A számlap síkjának pontosan kelet-nyugat irányba kellene állnia, de valójában 23 fokkal hajlik keletről déli irányba. Az eredeti gnómon elveszett, a most látható árnyékvetőt nemrégen Illesztették be. A számlap nem ekléziasztikus: 12 óravonala van, továbbá 2-2 vonalat a napkelte-napnyugta vízszintes vonalától felfelé véstek kl, olyan helyzetbe, ahogyan a napsugarak soha sem érhetik. Bartha Lajos korábban lehetségesnek tartotta, hogy a napóra készítője egy víszszintes számlapú árnyékórát vett mintául (amelyen indokolt a keleti és nyugati iránytól észak felé hajló óravonal). Újabban Herbert Rau, német napóra kutató néhány későközépkori napóránál hasonló (de nem azonos!) óraosztás-rendszert talált: ezeknél az óravonalaknak a dólvonallal bezárt szöge nem egyenközű, de még nem felel meg a modern napóra szerkesztés elveinek sem. Végeredményben a legvalószínűbb, hogy a szentendrei gótikus napóra egyike a kevés átmeneti típusnak a kezdetleges szerkesztésű ekléziasztikus és az egyenletes időtartamokat jelző modern napórák között. Többen feltételezik, hogy az árnyókvetője sem volt már vízszintes (a falsíkra merőleges), de még az égi pólusra irányuló póloszt sem alkalmazták. A Várdombon a XIII. sz.-ban már állt templom, de 1299-ben a Johannita lovagok lerombolták. 1310 körül épült újjá, és valószínűleg ekkor faragták a napórát Is (10). Ily módon Magyarország legrégebbi csillagászati emléke. A mátraverebélyi napóra El sem képzelhető meglepőbb elhelyezés egy napóra számára, mint egy templom belseje, ahova soha sem süt be a Nap. A mátraverebélyi rk. templom napórája mégis az egyik belső helyiség északi falán található. A gótikus stílusban épült, kicsiny, de nagyon arányos templomot az évszázadok során többször bővítették ós számtalanszor felújították (11.) Az Országos Műemlókfelügyelőség megbízásából, 1962-63 között dr. Czeglódy Ilona ós Koppány Tibor végezte a templom műemléki feltárását és restaurálását. Az újkori vakolatrétegek eltávolítása során bukkant elő az óraszámlap is. A templom ősi magját a XIII. sz.-ban emelték. Apró, félkörív záródású épület volt. Még a század közepén nyugati irányba, majdnem kétszeres hajóhosszal megtoldották. A XIV. sz. végén a templom kegyura a jelentős országos tisztségeket betöltő Verebi Péter volt. Verebély a Zagyva völgyének fontos kereskedelmi útvonala mentén, jelentős mezőváros volt ekkoriban. Verebi Péter olyan vásár-