Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Buka Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon

BUKA ADRIENNE* KÖZÉPKORI FALI NAPÓRÁK MAGYARORSZÁGON Magyarország mai területén igen csekély számú rögzített, fali napóra maradt fenn a középkor és a korai újkor évszázadaiból. Ennek egyik, közismert oka az, hogy hazánk jelenlegi területének nagy része a török háborúk és a megszállás színtere volt. Ennek során a román kori és gótikus templomaink — amelynek falaira gyakran helyeztek el vagy véstek fel napórákat — nagy része elpusztult, vagy súlyosan megrongálódott. A XVIII. sz.-ban, az újjáépítés során ezeket a régi stílusú napórákat már nem újították fel. De sajnos a megmaradt középkori nap­órák nagy részét is a XIX. sz.-ban meginduló restauráló munkák során eltüntették, megsemmisítették. Éppen ezért különös figyelmet, tanulmányozást ós gondos megóvást érdemel az a három rögzített napóra, amely kétségtelenül középkori készítménynek lát­szik. A következőkben ezekről kívánunk rövid leírást adni. A napórák vizsgála­tára a Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászattörténeti szakcsoportjának (korábban Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport) napóra-kutatása keretében került sor. Az itt Ismertetett három fali napóra szerepel a „Magyar napóra-kata­lógusában, a mátraverebólyi karcolt árnyékórára Karlovlts Károly hívta fel a figyelmet, ós erről az érdekes objektumról több külföldi szakértő Is kifejtette véleményét (Chr. St. J. H. Dániel, Angliából, Ing. H. Rau és Str. A. Zenkert Német­országból) (1). A középkori egyházi napórák A kora-középkor Európájában a napóráknak egy igen egyszerű, kezdetleges típusát alkalmazták, amelyek meglehetősen nagy visszalépést jelentettek a késői ókorban elterjedt (geometriailag és csillagászatilag helyesen szerkesztett) árnyék­órákhoz képest. Ezek a templomok, kolostorok déli falába karcolt vagy vésett "5700 Gyula, Klapka u. 5/a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom