Technikatörténeti szemle 20. (1993)

A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJA - Zsámboki László: Kerpely Antal (1837–1907) és a magyar vaskohászattörténeti kutatás

hászati üzemek túlnyomó többségének a trianoni határon kívül rekedése, s az ottani történelem-pusztítás következtében az Iratanyagok megsemmisülése, vagy eltűnése a kutatók szeme elől, egyértelműen sokszorosára értékelik föl Kerpely ilyen Jellegű munkásságát. Zárógondolatkónt hadd térjek vissza egyik bevezető megjegyzésemre, hogy Kerpely az éppen előbb említett nem történeti indíttatású munkái közreadásával is hasznára kivánt volna lenni a históriának. Ebben a korban a történelem átjárta mind a társadalmi, mind az egyéni gondolkodást. Történelmi előtanulmányok, s történeti bevezető nélkül nem készülhetett valamirevaló munka. A műszaki ós természettudományos szakember a kézbefogott témát az időfolyamat komplexitásában is vizsgálta. A történeti hivatkozás, vagy példálózás nem kuriozitást keresett, vagy a humanista műveltség önmutogatását, hanem az emberi tevékenységi folyamatok időben való elhelyezését, egymásra épülését, egymásra hatását érzékeltette, egyben megmutatva a fejlődési folyamat zsákutcába torkolló mellékágait is. A műszaki ós a természettudós nem nyugdíjas korban, vagy sórtődöttségből, a szakma perifériájára kerülésekor kezdett történeti kérdésekkel foglalkozni, hanem aktív, alkotó kora teljében, amikor kemény kihívásokat kapott az élettől, s ezeket, számára természetesen, csak a történeti előzmények kellő ismeretében oldhatja meg sikeresen. Itt hadd említsem meg Pech Antal munkásságában a műszaki és a történeti kérdések öszszefonódását: Póch Antal selmeci kerületi bányaigazgatókónt az ottani bányászat és kohászat teljes rekonstrukcióját tűzte ki célul, s hogy ezt megvalósíthassa, kutatni kezdte az alsó-magyarországi bányászat ós kohászat történetét. Az eredmény: egyrészt műszaki-gazdasági sikerek a bányaművelésben ós a kohászatban, másrészt 3 vaskos kötet a bányászat-kohászat, s a vállalkozások történetéről, mindhárom kimeríthetetlen kincsesbányája a mai törtónetkutatásnak (16). Kerpely Antal ós Póch Antal szelleme ma együtt ragyog tudomány- ós technikatörténetünk egén. Munkásságuk mind csodálatos varázserejű kulcs nyitja meg a mai kutató számára a bányászat és kohászat történetének homályos termeit, nélkülük, munkásságuk nélkül sohasem tárulhatna föl e két ősi magyar szakma — egyre inkább már csak történelemmé váló — élete. Jegyzetek 1. A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia oktatóinak rövid életrajza és szakirodalmi munkássága 1735-1918. Szerk. Zsámbokl László. Közread. Nehézip. Műsz.Egy. Miskolc, 1983. 209-217.p. — Krassai lovag K.A. önéletrajza. Kiad. Barlai Béla. = Bányászati