Technikatörténeti szemle 20. (1993)

A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJA - Terplán Zénó–Pénzes István: Szőke Béla (1894–1980)

got egymástól függetlenül dolgozó önálló szerzők között, de az ismétlődések elkerülése végett a szerzők láncolatosan egymást lektorálják. Ezt a módszert követtem Eötvös Loránd életrajzának a megírásánál, ahol négy külön szerző munkáját tárja fel a 3. kötet. Azért hoztam fel ezt a példát, hogy — ha jónak látod — Kármán életrajzának megírásánál esetleg követheted... 10. Javasolom, hogy a műegyetemi oktatók közé vegyétek fel Dr. Rázsó Imrét, még abban az esetben Is, ha egy későbbi kötetben kerülne sor a közlésére. Tapasztalatból tudom ugyanis, hogy a gyakorlatban dolgozó egykori tanítványai is milyen hálásan emlékeznek vissza reá. 11. A tervezetben az alkotókon és az oktatókon kívül csak egyetlen gyáralapító, Vidacs István, szerepel. Ez a körülmény a kötet egyöntetűségét némileg zavarja. Javasolom, hogy adjatok ki szerzői megbízást — még akkor is, ha egy későbbi kötetben kerülne sor a közlésre — több gyáralapító életrajzára is. így pl. a Diósgyőr Művek Fazola Henrik alapításából keletkeztek (szerző lehetne Kiszely Gyula, aki már foglalkozott ezzel a kérdéssel), a mai Csepel Művek Weiss Manfréd alapításából fejlődtek (a gyár által már eddig összegyűjtött adatokat feldolgozhatná olyan valaki, aki még az alapítót személy szerint Is ismerte, pl. Gazda Géza, volt országgyűlési képviselő), Gábor Áron életrajzával talán foglalkozna Pap János, az Országos Műszaki Könyvtár munkatársa, Kliegel József, az első nyomdai betűszedőgóp életrajzának megírásával a BETŰ c. könyv szerzőjét lehetne megbízni. 12. Tapasztalatom szerint a kiadott szerzői megbízásoknak legjobb esetben kétharmad része érkezik be használható kézirat formájában. Egyes szerzők vagy azért késnek, mert fokozott lelkiismeretességgel kívánnak foglalkozni a témával (pl. Lehoczky professzor először az USA-ból akart beszerezni adatokat Szabó Gusztáv fiától, Kadocsa előbb a müncheni Deutsches Museumban akarta megtekinteni azt a gépet, amelyről ír), mások pedig Időhiányban szenvednek, avagy elfogadhatatlan dolgozatot nyújtottak be. 13. Tekintve, hogy sok idő telt el az első három kötet megjelenése óta, javaslom, hogy a 4. kötet tüntesse fel az első három kötet tartalomjegyzékeit is. 14. Javaslom, hogy GTE levélben kérje fel a Műszaki Kiadót, hogy vállalja el az összes kiadási költségek felerészét. A MŰSZAKI NAGYJAINK kiadására ugyanis valamikor régebben a Műszaki Kiadó kapott engedélyt a Kiadói Főigazgatóságtól, de nem foglalkozott az életrajzok kiadásával, nehogy az iparágak történetével foglalkozó egyób kiadványainak eladhatóságát veszélyeztesse. Ez a magyarázata annak, hogy a kiadvány legu-