Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Kiszely Gyula–Remport Zoltán: A kabolapolyánai kohász község szabályzata a XIX. század első felében

KISZELY GYULA* — REMPORT ZOLTÁN** A KABOLAPOLYÁNAI KOHÁSZ KÖZSÉQ SZABÁLYZATA A XIX. SZAZAD ELSŐ FELEBEN A hazai bányakörzetekben, bányavárosokban, bányaközségekben (montlkoláris településeken) bányaszabályzatok, működési utasítások írásba foglalása az elmúlt századokban nem volt elszigetelt jelenség. Egyes hámorok részére kiadott utasításokkal a XIX. század előtt a vasgyártás területén is találkozunk, s azok legtöbbször a hámorosnak a tulajdonossal szemben fennálló kötelezettségeit szabályozzák (1). A XIX. század első feléből fennmaradt kabolapolyánai szabályzat (statútum) ezzel szemben a bányász-kohász társadalom együttélésére ad meg előírásokat és ahhoz nyújt segítséget, hogy rajta keresztül egy korabeli kohász község életébe betekinthessünk (2). A szabályzat (Statzungen o. Statuten) felépítése és alapgondolata A szabályzat 46 cikkelyből (artlculusból) áll, s azt a büntetések díjtáblázata (Taxen der Strafen) egészíti ki. A cikkelyek nagyobb részben fegyelmezéssel és a társláda működési szabályaival foglalkoznak, de jelentős hangot kap azokban a tűzvédelem ós néhány munkaügyi kérdés is. Tárgyaik gyakorisága szerint azokat a következő sorrendbe állíthatjuk: Fegyelmezéssel foglalkozik 9, társláda ügyekkel 9, szervezeti kérdésekkel 8, tűzvédelemmel 6, munkaügyi kérdésekkel 5, tiszteletadással 5, és juttatásokkal 4 cikkely. A mennyiségi sorrendben tehát a fegyelmezés áll első helyen, ami azt a gondolatot sugalmazza, hogy eredményes vasgyártáshoz a gyártó közösség tagjainak jól körülhatárolt magatartása és a gyártás mögött álló társadalom egységes szereplése szükséges. Ennek a véleménynek ad han'Országos Műszaki Múzeum, 1117 Budapest, Kaposvár u. 13-15. "1026 Budapest, Bimbó u. 119.