Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Laczik Bálint: A Gamma–Juhász légvédelmi lőelemképző

kiképzése komoly feladatot jelentett. Jóllehet a rendszer hosszú élettartamú, magas megbízhatóságú volt, a hadrendben hamarosan megjelentek a kiképzési célra kifejlesztett egyszerűbb készülékek. Ezek csupán az optikai irányzás (célkövetés) folyamatának, valamint a céltávolság és a behatások értékeinek beállítás-gyakorlására szolgáltak, az üteg számára lőelemeket nem képeztek. A nagyságrendekkel olcsóbb szerkezet lehetőséget nyújtott a megfelelő kezelési rutin elsajátítására az „igazi" lőelemképző használata, koptatása nélkül Is. A hadi eszközök igazi használhatósága háborús helyzetben igazolódik. 1944-ben, Budapest bombázásakor a GAMMA-Juhász lőelemkópzővel felszerelt fővárosi légvédelem már nem volt igazán eredményes. A háború végére jelentősen megnövekedtek a repülőgép sebességek és repülési magasságok, az optikai célkövetés, valamint elektromechanikus jelfeldolgozás pontossága és sebessége ezekhez gyakran már nem bizonyult elégségesnek. Felhős Időszakban és éjszakai támadások alkalmával a céltávcsövek csak reflektorok alkalmazása mellett voltak használhatóak. És végül a hatalmas gépkötelékekkel szembenálló lőelemképző ütegek száma sem volt elegendő a valóban hatékony védelemhez. (A magyar hadsereg részére 1938-1944 között összesen 40 db lőelemképzőt gyártott a GAMMA!) A háború után a GAMMA-Juhász lőelemképzőt tovább már nem gyártották. A készülékek sokezer alkatrészével, konstrukciójának sok-sok leleményével elérte azt a szintet, amelyet egy mechanikus elvű műszer e területen egyáltalán megvalósíthatott. Ennél lényegesen többet már csak a háború végén megjelent elektronikus készülékek nyújtottak. Hasonló folyamat zajlott le, mint az óraiparban: a hosszú fejlődés eredményeként kialakult mechanikus időmérőket hirtelen váltották fel a teljesen új elvet követő kvarcórák. Míg azonban egy mechanikus szerkezetben a működési elv közvetlenül átlátható, az ok-okozati kapcsolatok érzékletesek, a felnyitott elektronikus eszközök kevesebbet árulnak el önmagukról. Hiányzik belőlük a készítők kezenyomát viselő, a tervezők elgondolásait tükröző szemléletesség, „emberközeliség". A Juhász testvérek és a GAMMA Juhász István 1894-ben született, Breslauban folytatott gépészmérnöki tanulmányait az első világháború miatt nem tudta befejezni. A vele szorosan együttműködő, nála három évvel idősebb Zoltán bátyja a mérnöki diplomát bár megszerezte, az igazi műszaki zseni azonban — papír nélkül — István volt.