Technikatörténeti szemle 20. (1993)

A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJA - Sárközi Zoltán: Horváth Mihály (1809–1878)

A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJAI* SÁRKÖZI ZOLTÁN" HORVÁTH MIHÁLY (1809-1878) Horváth Mihály 1809. október 22-ón született Szentesen. Családja, rokonsága olyan elszegényedett középnemesekből állott, akik közül már értelmiségiek is kikerültek. Apja pl. sebész-orvos volt. Középiskoláit a közeli Szegeden, a piarista atyáknál végezte, majd mint katolikus papnövendék tanulmányait a váci egyházmegyei hittudományi főiskola szemináriumában folytatta. 1828-ban bölcsészdoktor lett. Kb. egy teljes évtizedig tartó, 1832ben kezdődött káplánkodását (segéd lelkószkedósét) 1840-ben felcserélte előbb gr. Erdődy Kajetán Somlyóváron élő családjának nevelésével, majd 1844-től kezdve a bécsi „Theresianum"-ban való tanárkodással. E hajlamainak igen csak megfelelő helyen a magyar nyelv- és irodalom professzora lett. Pályája további állomáshelye a hatvani plébánia, melyet 1847-ben prépost plébánosként sikerült elnyernie. Kezdeti lelkipásztori alaphivatása mellett ő lett a XIX. század közepének egyik kimagasló hazai történelem tudósa. Első nagyobb szabású könyve 1840-ben Budán jelent meg. Címe: „Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt". Előadásom későbbi részeiben éppen ezt a munkáját fogom majd elemezni. Addig azonban lássuk a művek folytatását. Mint liberális demokrata hat teljes esztendővel előzte meg br. Eötvös Józsefet, aki közismert regénye, a „Magyarország 1514-ben" tanúsága szerint az elsők között nyúlt hozzá a Dósza György vezette parasztfelkelés tragikus témájához. Horváth Mihály mint tudós a 'Előadássorozat, mely elhangzott a Gépipari Tudományos Egyesület Technikatörténeti Bizottsága megalakulásának 30. évfordulóján, 1993. június 17-én.