Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Móra László: Görgey Artúr mint kémikus és haditechnikus

diplomáját a bécsi egyetemen szerezte, utána külföldre ment hosszab tanulmányútra. Németországban Llebig mellett a figyelme a szerves kémia, és ezen belül a zsírok kémiája felé fordult. E téren nevéhez fűződik a izovajsav felfedezése. A prágai egyetem katedrájára 1840-ben került és 1848-ban tanítványait is hasonló területen foglalkoztatta, így Görgeyre bízta a kókuszdióolaj zsírsavjainak kimutatását. A kókuszpálma gyümölcséből préseléssel vagy kifőzóssel előállított zsiradékból — mely 15-20 °C-on olajszerűvé válik — főként szappant, a belőle leválasztható keményebb zsírsavakból pedig sztearin-gyertyákat készítettek. Görgey kémiai vizsgálatának tehát gyakorlati jelentősége is volt. Kutatómunkájának az volt a célja, hogy megállapítsa, vajon a kókuszdióolajban a kapron- ós kaprllsav mellett van-e kaprinsav? Az első két zsírt Fehling már kimutatta, az utóbbit nem bizonyította. Görgey úgy oldotta meg feladatát, hogy először a nyers kókuszdióolajat elszappanosította kálilúggal, majd a zsírsavakat kénsavval szabaddá téve vízgőzdesztillációval nagyjából szétválasztotta. Az így nyert terméket ismét elszappanosította, ós azok újabb bontása után választotta le báriumsóit, melyek eltérő oldhatóságát felhasználva sikerült azokat frakcionált kristályosítással elkülönítenie, majd belőlük az egyes zsírsavakat felszabadítani ós így képleteiket is megállapítani. Eszerint a kókuszdióolajban az eddig felfedezett zsírsavakon — kapronós kaprilsavakon — kívül kimutatta a kaprinsav (C10H20O2) ós a laurinsav (C12H24O2) jelenlétét. Ily módon megállapította, hogy a kókuszdióolajban egy addig nem jelzett — mai képleteink szerint 12 szénatomot tartalmazó — zsírsav Is van. Ezt a savat régebben Stahmer nevű kémikus nyomán pichurimsavnak nevezték, melyet Marsson kimutatott a babérolajban is, ennek fordításából ered mai elnevezése: laurinsav (4). Redtenbacher professzor, a bécsi akadémia tagja, a prágai egyetem laboratóriumában készült munkát büszkén ismertette előadás formájában 1848. június 24-én a bécsi tudományos akadémia matematika-természettudományi osztályán. Az akadémia azután Görgey Arthur: „Über die festen, flüchtigen, fetten Säuren des Cocusnussöles" (A kókuszdióolaj szilárd és folyékony zsírsavjairól) című dolgozatát közreadta a „Sitzungsberichte der mathematisch-naturwissenschaftlichen Classe der k

Akademie der Wissenschaften in Wien" kiadványában (1. Jg. 1848. 2. H. 208-227.p.), egyidejűleg megjelent a korszak legszínvonalasabb kémiai folyóiratában, a Friedrich Wöhler ós Justus Liebig által szerkesztett .Annalen der Chemie und Pharmacie" (66. Bd. 1848. 3. H. 290-314.p.) hasábjain. Jellemző, hogy magyarul csak több mint fél évszázad múlva, 1907-ben jelent meg llosvay Lajos fordításában a Magyar Chemlai Folyóiratban, és